Tűzoltó Múzeum évkönyve 5. 2004 (Budapest, 2004)

Dr. Szabó Károly: Pécs tűz elleni védelmének története 1918-1948-ig, az állami tűzoltóság meglakulásáig

meg, és olyan új vegyi anyagokat termelt, amelyek a tüz- és robbanás bekövetkezésének veszélyét jelentősen megnövelték. A robbanómotorok számának rohamos növekedése például az ipartelepeken, kereskedésekben és a lakóépületekben is szükségessé tette a robbanó gőzöket kibocsátó tűzveszélyes folyadékok raktározását. Az ilyen helyeken keletkezet tűzeseteknél folyadékok intenzív égése a tűzoltók számára megnehezítette a tüz megközelítését és hatékony oltását. A tűzoltóságoknál jelentős problémát okozott a gázvédelem megfelelő megoldása. Természetesen nemcsak a tüzeseteknél keletkező, sokszor mérgező és fojtó füst ellen, hanem az ipartelepeken használt vegyi anyagok bomlásakor keletkező gázok ellen is megfelelő védelemről kellett gondoskodni. Ezen túl a hadi gáztámadások elleni védekezés is a tűzoltók hatáskörébe került. Egyre több tűzoltóság - a pécsi hivatásos, a Zsolnay-gyári, pécsbányatelepi, pécsi önkéntes - szerzett be motoros fecskendőket, tűzoltóautókat. Pécsett 1930. augusztus 21-től szeptember 3-ig vonatkozó rendelkezések

193 alapján Pécs szabad királyi város és Baranya vármegye Tűzoltó Szövetsége kerületi tűzoltótanfolyamot szervezett. A tanfolyamnak az volt a célja, hogy a pécsi és megyei önkéntes, köteles (kötelezett) és gyári tűzoltóságok tisztjeit és vezetésre hivatott tagjait megfelelő elméleti és gyakorlati képzésben részesítsék.

194 Pécs városa a városi alkalmazottak természetbeni ruhailletményéről szóló szabályrendeletét, amiben a tűzoltók is szerepeltek, 1931-ben adta ki.

193 A pécsi tűzoltólaktanyában (Rákóczi u. 3) 1931. augusztus 21-től szeptember 3-ig újabb kerületi tűzoltó szaktanfolyamot tartottak.

196 Egy felsőbb intézkedés eredményeként a pécsi hivatásos tűzoltók 1932-ben egy szakasz leventét is kiképeztek tűzoltónak.

197 A kerületi tűzoltótanfolyamokra az előző évben olyan sokan jelentkeztek a területi igények kielégítése érdekében, hogy azt 1932-ben a pécsi tűzoltólaktanyában újra megszervezték.

198 A pécsi színházban 1932. október 11-én, Pécs város villamostelepének dolgozóival a tűzoltóság tüzrendészeti bejárást tartott. A színházban levő villanyvezetékeken, szerelvényeken olyan hibákat állapítottak meg, amik tűz keletkezéséhez vezethettek. Ezért november 5-én Kőtt Jenő mérnökkel alapos helyszíni szemlét tartottak, és számos hibát tártak fel. A szabóműhelyben a használatban levő villanyvasaló vezetékének keresztmetszete nem volt megfelelő, ezért a terhelés miatt erősen melegedett. A festőműhelyben levő 3 függőlámpa vezetékeinek szigetelése annyira sérült volt, hogy azokat életveszélyesnek minősítették. A színpad feletti lámpasor csatlakozása nyitott volt, arra hiányos szigetelésű vezetékeket kapcsoltak, amik a belógó tartókötelekkel egybefonódtak, és a lelógó vászondíszletekkel is érintkeztek. Az oldalfényszórók kábelei a szakszerűtlen javítás miatt minősültek tűzveszélyesnek. A zsinórpadlás lépcsővilágítását nyitott foglalatokkal, fára szerelték. Az előadások alkalmával használt