Tűzoltó Múzeum évkönyve 5. 2004 (Budapest, 2004)

Dr. Szabó Károly: Pécs tűz elleni védelmének története 1918-1948-ig, az állami tűzoltóság meglakulásáig

majd ünnepi beszéld után a főparancsnokról készült jól sikerült arckép leleplezésére került sor. A díszközgyűlés a legénység részére járó szolgálati érmék átadásával zárult. A Pécsi Nemzeti Színházban tartott matiné után a pécsi tűzoltóság meleg családi ünnepélyét nagy társasebéddel fejezték be.

183 Egy régebbi szabályrendelet

184 értelmében a helyi tűzrendészet kezelése a község, illetve a város feladata volt. Ezért a helyi viszonyoknak megfelelő szabályrendelet alkotására volt kötelezve. A belügyminiszter egy 1925-ben kiadott rendeletében

185 már a törvényhatóságok kötelezettségévé tette, hogy a tüzrendészeti szabályrendeleteket ebben a körrendeletben foglaltaknak megfelelően módosítsák, vagy ha még nincs szabályrendeletük, azt minél előbb alkossák meg. Pécsnek 1930-ban még nem volt tüzrendészeti szabályrendelete, ezért a polgármester intézkedett (186.) annak elkészítése érdekében. Levelének mellékleteként a törvényhatósági bizottság minden tagjának már egy 62 oldalas és 180 §-ból álló tüzrendészeti szabályrendelet-tervezetet is küldött

187 A szabályrendelet-tervezet a jogszabályok

188 rendelkezésein, valamint a gyakorlat során kialakult elveken és szabályokon alapult. A tűzrendészet céljának megfelelően a tervezet azon intézkedéseket és szabályokat foglalta magában, amelynek célja a tűzkárokat a köz- és magánérdek védelmében csökkenteni, vagyis a tűz kitörését lehetőleg magakadályozni és ha mégis kitört, azt mielőbb eloltani. Ennek megfelelően a tervezet öt fejezetre tagolódott. Az 1. fejezet általános rendelkezéseket, a II. a megfelelő tűzbiztonsági intézkedéseket, a III, a tüz kitörése esetén követendő eljárást, a IV. a tűz utáni intézkedéseket, az V. pedig a bűntető rendelkezéseket és záróhatározatokat foglalta magában. A tűz megelőzését célzó rendelkezéseket tartalmazó rész volt a legterjedelmesebb a tervezetben, mert az a 12.§-tól a 156.§-ig tartott. A tervezetet a jogügyi- és közrendészeti szakbizottság megtárgyalta és a javasolt módosítások is megtörténtek. A polgármester 1930. november 14-i keltezésű levelében azt írta, hogy a tervezetet a törvényhatósági bizottság legközelebbi közgyűlése elé fogja terjeszteni. (A tervezet további sorsáról sajnos nem került elő adat.) A világon gyártott tűzoltó-gépjárművek egyre többre voltak képesek, bár fejlődésük útja nem volt töretlen. A gépjárművek menetsebességének a fokozásával a hosszirányú padok egyre célszerűtlenebbnek bizonyultak. Fokozatosan áttértek a keresztirányban épített padok és az oldalsó beszállóajtók alkalmazására. A tüzoltógépjármüvekre az időjárás viszontagságai elleni védelem érdekében tető felszerelését javasolták. A vélemények azonban megoszlottak. Voltak olyanok, akik szerint a tűzoltó legénységet a szél, az eső és a vihar megedzi. A velük szemben állók józanabban hangoztatták, ha az emberek az időjárás hatásaitól védetten érkeznek a tüz színhelyére, akkor eredményesebben tudnak dolgozni. Ezért azt javasolták, hogy az autó alvázára egy olyan, mindent beborító szekrényt helyezzenek, ami a járművezetőt, a személyzetet, a szivattyút, az orsókat és a víztartályt is magába foglalja. Szerintük a fa karosszériákat bádoggal kell bevonni vagy