Tűzoltó Múzeum évkönyve 5. 2004 (Budapest, 2004)
Dr. Szabó Károly: Pécs tűz elleni védelmének története 1918-1948-ig, az állami tűzoltóság meglakulásáig
A tűzoltóságnál volt a mentőállomás Szegeden, Debrecenben, Miskolcon, külön volt Újpesten Kispesten, Zalaegerszegen és legalább két mentőállomás volt Pécsett, Székesfehérvárott, ahol a város területén előforduló mentési esetekhez a tűzoltóság mentőállomása, míg a vidéki balesetekhez, különösen a betegszállításhoz a Vármegyék és Városok Országos Mentőegyesületei vonultak ki. 83 A megelőző tűzrendészet keretében az élet- és vagyonbiztonság fokozását szolgáló tüzrendészeti beavatkozás lehetőségét minden építkezési ügynél biztosították. Tervrajzokat a tüzoltóparancsnokságnak, a szükséges tűzbiztonsági kikötések megtétele érdekében, az építkezések megkezdése előtt be kellett mutatni. A telepengedélyezési eljárásokon túl a tűzrendőri eljárások is a tűmegelőzés céljait szolgálták. Ugyanis voltak olyan tűzveszélyes, gyúlékony anyagokat feldolgozó, árusító és raktározó gyárak, ipartelepek, üzemek, raktárak, kereskedések, továbbá autógarázsok, nyilvános előadások tartására szolgáló helyiségek, amelyek nem estek telepengedélyezési eljárás alá, de mégis veszélyesek voltak a benne tartózkodókra, a környezetükre. Azért a tűvédelmi szakemberek ezeken a helyeken évi, félévi szemlék alkalmával végzett tűzrendőri eljárások során igyekeztek a tüzeseteket megelőzni. Mindezeken kívül a gépfelállítási engedélyek kiadása alkalmával is lehetőség volt a tűzveszélyes mozzanatok kiküszöbölésére, a biztonság növelésére. A megelőző tűzrendészet egyik legfontosabb feladatának azt tartották, hogy a városokban az oltóvízről gondoskodjanak. Ez az első fokú tüzrendészeti hatóság hatáskörébe tartozott. Ahol volt vízvezeték, ott 100 méterenként tűzcsapokat kellett rá telepíteni. Ahol nem volt, ott a tüzrendészeti szakértő meghallgatásával, meghatározott helyeken, akadálytalanul megközelíthető, legalább 150cm átmérőjű, fedett közutakat kellett készíteni és azokat a szívótömlők leeresztésére alkalmas nyílással ellátni. Olyan városokban, ahol vízvezeték nem volt és az épületek puha fedésüek (tűzveszélyesek) voltak, és a talajvíz rendes állása hat méternél nem volt mélyebb, ott azt követelték, hogy lehetőleg minden beépített telken legalább egy méter átmérőjű kutat (mélyítsenek) építsenek. Légoltalmi szempontok miatt vízmedencék és kutak építéséről még a vízvezetékkel rendelkező városokban is gondoskodtak. A felsoroltakon túl egyéb vízkészleteket - folyók, patakok, tavak, ciszternák, stb. - is figyelembe vettek és sok gyárban beépített önműködő oltóberendezés létesítését (sprinkler) is megkövetelték. 81 A tűzoltóság mentő tűzvédelmi - tűzoltási és kárfelszámoló - tevékenysége miatt jelentős légoltalmi feladatokat is kapott. Légitámadás veszélye esetén a veszélyeztetett város, község tüzrendészeti szervezete - a veszély tartama alatt - a légitámadás elhárítását irányító katonai parancsnok vezetése alatt állt. A légófeladatok ellátására a hivatásos tűzoltóságnál a létszám kétszeresét, köteles tűzoltóságnál pedig a létszám egyszeresét kellett a légvédelmi szolgálatosokból tartalékul kiképezni. A
