Tűzoltó Múzeum évkönyve 5. 2004 (Budapest, 2004)

Dr. Szabó Károly: Pécs tűz elleni védelmének története 1918-1948-ig, az állami tűzoltóság meglakulásáig

ózni. A MOTSZ-nak 1942-ben 7130 tagtestülete volt, utolsó közgyűlését 49 kiküldött részvételével 1943. december 8-án tartotta.

79 5. Tűzvédelem és a magyar városok Magyarország területén a két világháború közötti időszakban a különböző intézmények fejlődtek, csak a tűzrendészet maradt el az igényekhez képest, mert politikai jelentősége nem volt, közgazdasági jelentőségét pedig alulértékelték. A technika rohamos fejlődésével párhuzamosan szaporodtak a tűzkeletkezési okok. A tüzesetek által okozott halál mind gyakoribbá vált és a tűzoltóságok, különösen a légoltalommal kapcsolatban pedig újabb és nehezebb feladatok elé kerültek. A háborúra való felkészülés részeként a tűzrendészet fejlesztését szolgáló jogszabályok előterjesztői 1936-ban a tüzrendészeti szervezet légoltalmi nemzetvédelmi szerepét hangsúlyozták. Az új tüzrendészeti jogszabályok (1936. évi X. tc. és a 180 000/1936 BM. sz. r.) a különböző törvényhatóságok között meglévő nagy fejlődési egyenlőtlenség kiküszöbölésére és jó országos átlag elérésére létrehozták a vármegyék feletti kerületi és országos tüzrendészeti felügyeltet. A tűzoltóságok nemzetvédelmi fontosságának elismeréseként iktatták be közigazgatási szervezetükbe fellebbezési joggal és törvényhatósági bizottsági tagsággal a szakképviselők közé a tűzoltóparancsnokokat és a tüzrendészeti felügyelőket.

80 Az országot csupán vagyonvédelmi szempontból elegendő lett volna négy tüzrendészeti kerületre osztani, de nemzetvédelmi okok miatt hét, majd nyolc és azt követően kilenc tüzrendészeti kerületet alakítottak ki. A székesfehérvári és győri tüzrendészeti kerület együttvéve megfelelt egy vegyesdandár területének és a többi tüzrendészeti jogszabályok több helyén a légoltalomra történő utalás, már ekkor a hadsereggel való együttműködés szükségességét vetítette előre. A tűzoltóságok a hagyományos tűzoltási, tűzmegelőzési, tüzvizsgálati feladatokon túl az árvíz, földrengés, közveszély és balesetek alkalmával is kötelesek voltak a mentési munkálatokban, különösen a műszaki mentésben segédkezni. A műszaki mentésnél az elektromos és gázsérüléseket, földbeomlásnál, felvonó, vasút- és egyéb baleseteknél, tömegszerencsétlenségeknél megsérülteket, valamint a vízbeesetteket mentették. A vagyonmentés keretében a tűzoltók árvízvédelemmel, jégtorlaszok eltávolításával, süllyedő hajó víztelenítésével, beomlott és a szélvihar által megrongált épületek rögzítésével foglalkoztak. A mentő tűzrendészet egyik ágának a tűzjelzést tekintették. Úgy tartották, hogy a tűzoltóság fontos segédeszközei a jó híradóberendezések a tüz gyors jelzésére, annak érdekében a telefonhálózaton túl tűzjelző telefonok, tűzjelző berendezések - a szolgálatban nem levő tűzoltók riasztásánál megoldását is kialakították.