Tűzoltó Múzeum évkönyve 5. 2004 (Budapest, 2004)

Dr. Szabó Károly: Pécs tűz elleni védelmének története 1918-1948-ig, az állami tűzoltóság meglakulásáig

gok felügyelete alatt álltak, amely hatóságok ezt a jogosítványukat és kötelességüket közvetlenül, illetve közvetve a tüzrendészeti felügyelet útján gyakorolták. Az önkéntestüzoltó-testületeknek 1936-ig az egyesületi jog keretében teljes önkormányzatuk volt, ezt azonban a 180 000/1936. BM. számú kormányrendelet több tekintetben korlátozta. így például a testület 1936-tól elnököt nem választhatott, mert elnöke hivatalból városban a polgármester, nagy- és kisközségben a vezető jegyző (közjegyző) volt. Tehát a polgármesterek és közjegyzők az önkéntestüzoltó-testület ügyeinek intézésébe hivatalból kapcsolódtak be. Ebből adódóan a felügyeletet és ellenőrzést is behatóbban végezhették. A vagyonosabb és a testület anyagi támogatására is hajlandó polgárokat pedig társelnöknek vagy tiszteletbeli tagnak választhatták meg. A belügyminiszter, a másodfokú tüzrendészeti hatóság vagy az országos tüzrendészeti felügyelő javaslatára, pl. létszám, kiképzés, fegyelem, stb. tekintetében meg nem felelő önkéntes tűzoltótestületét feloszlathatta. Az önkéntes tűzoltóság alapszabály mintáját a belügyminiszter a 110 388/1938. BM. számú rendeletével állapította meg. Amikor a Magyar Országos Tűzoltó Szövetségtől (MOTSZ) alapszabályminta szerint készített egyesületi alapszabályt a közgyűlés elfogadta, azt jóváhagyás végett a belügyminiszterhez kellett felterjeszteni. Ha a testületnek már előbb is volt alapszabálya, akkor a belügyminisztérium által láttamozott példányt a közgyűlési jegyzőkönyvvel, valamint a tisztikar, a választmány és a testület tagjainak névsorával együtt a belügyminiszterhez kellettek terjeszteni. Az önkormányzatok további korlátozásként a parancsnokot és tiszteket nem választhatták, mert azokat visszavonásig a másodfokú tüzrendészeti hatóság (alispán) nevezte ki. Ahol hivatásos tűzoltóság működött, ott annak a főparancsnoka, illetve parancsnoka egyúttal az önkéntestűzoltó-testületnek is parancsnoka volt.

64 Az altisztek és tisztesek kijelölésének is korlátozták az önkormányzati jogait, mert az altiszteket a testület elnökének és parancsnokának meghallgatásával az első fokú tüzrendészeti hatóság, a tiszteseket pedig ugyancsak az említettek meghallgatásával, városban az első fokú tüzrendészeti hatóság, községben pedig a községi elöljáróság nevezte ki, ami visszavonásig volt érvényben. Az önkéntestűzoltó-tiszteknek kerületi, az altiszteknek pedig törvényhatósági tűzoltó tanfolyamot kellett végezni. A parancsnok az első fokú tüzrendészeti hatóságnak és a vármegye tüzrendészeti felügyelőjének a testület működéséről évente tett jelentést. O ezek és a járási tüzrendészeti felügyelők jelentései alapján tette meg az alispánnak és a kerületi tüzrendészeti felügyelőnek beszámoló jelentését. A kiképzést a MOTSZ által alkotott és a belügyminisztérium részéről jóváhagyott szolgálati és gyakorlati szabályzatok, valamint az országos tüzrendészeti felügyelő parancsai szerint végezték.