Tűzoltó Múzeum évkönyve 5. 2004 (Budapest, 2004)

Dr. Szabó Károly: Pécs tűz elleni védelmének története 1918-1948-ig, az állami tűzoltóság meglakulásáig

lyokban első fokú hatóságként a rendőrkapitány volt megjelölve. A közgyűlés azt is kimondta, hogy a rendészeti ügyosztályt vezető városi tanácsok "ügyköre azonos a volt városi rendőrkapitánynak, a közigazgatásra vonatkozó ügykörével". Az ügyosztályon belül működő igazgatási rendészeti hivatal az ügyfelek szóbeli panaszainak felvételével és a nagyközönséggel való közvetlen kapcsolat kialakításával foglalkozott volna. A közgyűlés a határozatot majdnem egyhangúlag elfogadta, mindössze egy törvényhatósági bizottsági tagnak volt más álláspontja. O egy új rendészeti ügyosztály felállítását, a katonai és illetőségi ügyosztálynak pedig egy szociálpolitikai és népjóléti ügyosztállyá szervezését tartotta volna helyesebbnek. Az elfogadott határozatot jóváhagyására felterjesztették a belügyminiszterhez, aki azt nem fogadta el és a 222 957/1922. IV. B.M. számú leiratával Pécs város törvényhatósági bizottság 1924. március 26-án tartott rendes közgyűlésen az előző határozatát hatályon kívül helyezte és egy önálló hivatali szerv, az első fokú közigazgatási hatóság felállítását rendelte el. Ugyanakkor azt is kimondta, hogy a volt katonai és illetőségi ügyosztályt egyesíti a jogügyi ügyosztállyal, és a népjóléti ügyeket is az új szervezet feladatkörébe utalja. Az újonnan létrehozott első fokú közigazgatási hatóság élére a volt illetőségi és katonai tanácsokat, állították, a volt városi rendőrkapitányi hivatal kezelőszemélyzetét is ide osztották be és az altisztek is a volt rendőrkapitányi hivatal állományából kerültek a közigazgatási hatósághoz. Ezen a közgyűlésen a városi szervezeti szabályrendeletet is módosították, a következőképen: Az első fokú közigazgatási hatóság egyrészt az első fokú közigazgatási hatósági teendőket, másrészt a közigazgatási hatóságok elé utalt kihágási ügyekben a rendőri bíráskodás feladatait is ellátta. Tehát a hatásköre kettős irányú volt. Végrehajtotta a törvényhatósági bizottság, a tanács, a polgármester, valamint az árvaszék rendelkezésit és utasításait, továbbá eljárt mindazokban a közigazgatási ügyekben, amelyeket törvények, miniszteri rendeletek, szabályrendeletek, első fokon a volt városi rendőrség hatáskörébe utaltak, és amely ügyeket a rendőrség államosítása ügyében kiadott 5047/1919. M.E. számú, valamint az állami rendőrség ügyintéző hatáskörét megállapító 90089 B.M. számú rendeletek a városi közigazgatási hatóság hatáskörében meghagytak. Az összes ipari, a mezőrendészeti, a piaci, a vásári, a vízjogi, stb. mellett a tüzrendészeti ügyek is az első fokú közigazgatási hatóság hatáskörébe tartoztak. A közigazgatási ügyosztály személyzetéhez 1 tanácsnok, 2 II. oszt. aljegyző, 1 iktató, 3 irodatiszt, 1 helyhatósági állatorvos, 1 szegényügyi kezelőtiszt, 1 írnok (járatkezelő), 1 tüzoltótiszt, 1 piacbiztos, egészségügyi személyzet, napidíjasok, 1 tűzoltó őrvezető (altiszt), 14 tűzoltó, 1 kegybiztos (altiszt), 13 kegyőr, 2 mezőőr, 7 altiszt (a piacrendőri teendőek ellátására) tartozott.

59 A thj. városok első fokú közigazgatási hatóságának működése 1919. év végétől 1950