Tűzoltó Múzeum évkönyve 5. 2004 (Budapest, 2004)

Dr. Szabó Károly: Pécs tűz elleni védelmének története 1918-1948-ig, az állami tűzoltóság meglakulásáig

A törvényhatósági bizottság közgyűlése által 10 évre választott alispán, a törvényhatósági tűzoltó szövetség elnöki tisztségét is ellátta.

41 A törvényhatósági bizottság által élethosszig tartó időre választott főszolgabíró, mint a járás első tisztviselője látta el az első fokú tüzrendészeti hatósági feladatokat, akinek tüzrendészeti szakközege a járási tüzrendészeti felügyelő volt. A törvényhatósági jogú (thj.) város polgánnesterét a törvényhatósági bizottság közgyűlése választotta meg, akinek hatásköre megegyezett az alispán hatáskörével. Kettőjük között az volt a különbség, hogy az alispán területi, a polgármester pedig helyi hatóság volt, valamint az, hogy a polgármester a törvényhatósági tűzoltó szövetség társelnöki tisztségét töltötte be. A megyei város polgármesterét 10 évre a képviselőtestület választotta. Hatásköre azonos volt a főszolgabíróéval, azzal a különbséggel, hogy a főszolgabíró hatásköre a járás területére, a polgármesteré pedig csak a város területére terjedt ki.

42 5.3. Pécs az ellenforradalmi csapatok bevonulása után, a katonai-rendőri kormányzás idején Az ellenforradalmi magyar hadsereg Pécs területére 1921. augusztus 22-én vonult be és a szerb megszállás alatt volt megyerész is augusztus 25-én az ellenőrzésük alá került.

43 A szerbek által megszállt területek birtokbavétele katonai és csendőri erőkkel történt. Ezért Pécs területére is előbb a magyar csendőrség majd a nyomozó szervek, azt követően pedig a katonai alakulatok vonultak be. A nyomukban érkező polgári közigazgatás, a fegyveres erőktől kapott közvetlen segítséget a berendezkedéshez. A városi, megyei autonóm igazgatás helyett hosszú ideig a katonai és a kormánybiztosok irányítása volt meghatározó. A területátvétel és a berendezés részleteit 1921. júliusában egy katonákból, rendőrökből és politikusokból álló bizottság, az antant szövetségközi bizottság utasításai alapján, részletesen kidolgozta.

44 A gazdasági és pénzügyi válság nagyon elhúzódott. A tőkés világban bekövetkezett stabilizáció eredményeképpen a gazdasági helyzet Magyarországon is javult. A termelés növekedése a pénzügyi stabilizáció lehetőségét 1924-re már megteremtette. Az ország pénzügyi talpra állítása 1923-ban nem járt sikerrel. A márka árának zuhanása a koronát is magával rántotta. Az inflációs idők minden nyomorúsága az országra szakadt, aminek hatását a pécsiek is érezték.

45 A gazdasági élet megrokkant. A kitermelő iparban a depresszió 1924-1927 között alig változott. A remélt ipari fellendülés nem következett be. Az ipar rendkívül lassú fejlődése, az állami dohánygyár termelésének átmeneti megszűnése, 1924-1927 között 52 pécsi és megyei kis- és középüzem csődbe jutása, a koksz- és gáztermelés