Tűzoltó Múzeum évkönyve 5. 2004 (Budapest, 2004)

Dr. Szabó Károly: Pécs tűz elleni védelmének története 1918-1948-ig, az állami tűzoltóság meglakulásáig

5.2. A helyi igazgatás szervei A Horthy-korszak államában a helyi közigazgatás, a helyi önkormányzatokon, a törvényhatóságokon és a községekben, valamint az államigazgatás kihelyezett szakigazgatási szervein nyugodott. Addig, amíg az előző korszakban a helyi önkormányzatok a saját területükön az általános igazgatás mellett a szakigazgatás legnagyobb részét is elláttál, addig a két világháború között egyre inkább kiépültek a minisztériumoktól közvetlenül függő, kihelyezett igazgatási szervek, és az önkormányzatok jogköre egyre szűkebb lett. A közigazgatást a központosítás irányába még továbbfejlesztette az 1933. évi 16 te. majd a II. világháborúban a vármegyei, városi és községi tisztviselők alkalmazásának, valamint az egyes szolgálati viszonyainak átmeneti szabályozásáról szóló 1942. évi 22. te. betetőzte a centralizálást.

30 Testületi szervek, a törvényhatósági bizottság (közgyűlés), a kisgyűlés, a továbbra is fennmaradt közigazgatási bizottság és a különféle bizottságok voltak.

31 Egyedi szervként a főispán, alispán, polgármester tevékenykedett. A törvényhatóságok élén - Budapest kivételével - A főispán állt, akit a belügyminiszter előterjesztésére az államfő nevezett ki és mentett fel. Budapest székesfőváros élén a főpolgármester állt, akit az 1934. évi 12. tc.-ig az államfő által jelölt három személy közül választottak. A főispán (főpolgármester) nem a törvényhatóságok, hanem a központi kormányhatalomnak volt a képviselője és ellenőrizte, hogy a helyi önkormányzat működése a kormány irányvonalával összhangban legyen és a kormány utasításait a megyében végrehajtsák. Hatásköre a törvényhatóság összes testületi szerveiben való véleményadásra kiterjedt.

32 Az alispán a megyei törvényhatóság első tisztviselője és egyben a vármegyei tisztviselői kar főnöke volt. A törvényhatósági jogú (thj.) város (Pécs is ezek közé tartozott) a vármegyével teljesen egyenrangú volt. A vármegye elsősorban közigazgatási egység volt és túlnyomóan közigazgatási feladatokat látott el, míg a város a közigazgatási feladatokon túl gazdasági tevékenységet is folyatatott. A vagyonjogi kérdések intézése, a város vagyonának hasznosítása, a gazdálkodás, a pénzügyi és adópolitika érvényesítése, a város tevékenységének jelentős részét elfoglalták. A törvényhatósági jogú (thj.) város legfontosabb szervei a törvényhatósági bizottság (közgyűlés 120-180 tag), a kisgyűlés (16-24 tag), a közigazgatási bizottság, és egyéb bizottságok, valamint az egyedi szervek voltak. A kormányzat részéről a thj. városok élén is az államfő által kinevezett főispán állt. A város első tisztviselője a polgármester volt. A városi tanács az 1929. évi 30. tc.-kel megszűnt és a hatósági jogkörét általában a polgármester vette át.

33 A múlt században a helyi önkormányzati szervek az általános közigazgatási hatáskör