Tűzoltó Múzeum évkönyve 5. 2004 (Budapest, 2004)

Minárovics János: Tűzistenek, égő áldozatok

ábrázolja, azt minden idők egyik legjelentősebb művészettörténeti felfedezésének tekintették. A misztikus festmény egyben az első olyan alkotás, ami bizonyíthatóan Gencsótól ered. Az 1178-ban épült Horakudzsi-i templom, a nyugat-japán metropolis Oszaka egyik temploma félreeső raktárhelyiségében maradt fönn tehát az a kép, amit évszázadok óta Japán szerte kerestek és kutattak. Ismertek voltak viszont azok a művészileg is értékes ábrázolások, amik a hinduizmusból és más vallásokból átvett buddhista védőistenségekről készültek. Ezek az istenségek vagy félistenek a régebbi festészetben sohasem önállóan fordulnak elő, hanem csak Buddhák mellékalakjaként szerepeltek. Mint a hit védelmezői ijesztő arccal, rémületet keltő pózban nyertek ábrázolást. Gyakran ábrázolták Fudó Myoo-t az öt megvilágosodott király egyikét lángnyelvekkel körülvett trónusán. Öt az igazság isteneként is tisztelték, de kegyetlen arcábrázolása arra mutat, hogy a vad tüzisten szerepét töltötte inkább be, akit japán nevén "Fudó"-ként tisztelnek. XVIII -századi Fudó. A legrégibb és legismertebb Fudó-ábrázolások közé tartozik az úgynevezett Sárga Fudó, amely a tendai szektának a Biwa tó partján fekvő templomában, a Mii-derában található. A legenda szerint ezt a 838-ban készült képet a tendai szekta főpapja Chisó Daishi rendelte meg, miután álmában Fudó Myoo megjelent. A felhőn álló alak ruhátlan felsőteste sárga színben tündököl. Tekintete félelmet keltőén szegeződik a nézőre. Karján és lábán a dagadó izmok iszonyatos erőt sejtetnek. A jobbjában tartott kard a buddhiznus összes ellenségét fenyegeti. Lecsüngő bal kezében kötelet tart, hogy legyőzött ellenségét megkötözhesse. A mögötte fellobogó lángok különösen drámai hatást keltenek, jóllehet maga a Sárga Fudó alakja nélkülözi a hatásos és erőteljes mozgást, ami egy másik képen, a Kóyasan hegyen lévő Myoo-in Vörös Fudóján látható. Ezen az alak hatalmas léptekkel jár a bizarr formájú sziklákon, miközben vörös-fekete lángok csapnak fel mögötte. Arra gondolva, hogy a titkos szekták késő éjszakai szertartásinál a nyilt, lobogó tűz világította meg ezeket a Fudó képeket, riasztó hatásuk még nagyobb lehetett, mert a lángok sejtelmes fényénél az élénk színek villózása a kompozíció dinamikáját méginkább kiemelte. A Sárga- és Vörös Fudó mellett híres még a feltehetően a késői Heian-