Tűzoltó Múzeum évkönyve 4. 2003 (Budapest, 2003)

II. rész Tanulmányok - Minárovics János: Tűzoltó érdemekért adományozott érmek

Ez az érem 48 mm átmérőjű és 76 gramm súlyú volt. Ilyen érmeket őriz a Nemzeti Múzeum és Hadtörténeti Múzeum éremtára is. Az érem előlapján V. Ferdinánd jobbra néző arcképe, fején babérkoszorú. Köriratban: „Ferdinandus I.D.G. Austriae.

Imperator". Hátlapján felül: „Meritis" (Az érdemek) és tölgykoszorú. Az adományozott nevét a tölgykoszorú által határolt mezőbe bevésték. Királyi elismerés tűzoltás során végzett életmentésért és tűzoltásért 1837-ben Az első írásos adat ami tűzoltás során szerzett érdemek királyi elismeréséről szól 1837-ben nyerte keltezését. A Hazai és Külföldi Tudósítások adta hírül, hogy Ördög Ferenc szegedi polgárt tűzoltások során végzett életmentéséért és eredményes munkáért, amit 1830-tól kezdve fejtett ki - a polgári kisarany érdempénzzel tüntette ki a szegedi városi tanács javaslatára V. Ferdinánd király. 2. kép. A Helytartó Tanácshoz küldött felterjesztésből kitűnik, hogy: „Voltak, valóban lelki örömmel esmérjük el voltak számosabb oly lelkes polgáraink és lakosaink, kik a harangoknak rémítő kongását hallván, és a felemelkedett füst gomlokat szemlélvén ön javaikat elhagyva a legnagyobb serénységgel nemes emberséggel repültek inkább mint futottak az emésztő lángoknak továbbra terjedését akadályozni, és magán keletkezéshelyén eloltani, - azonban ezek között mintegy maga legjelesebb kitüntetésével jelent meg egyik lakosunk Ördög Ferentz, aki már 1830-ik esztendőben, midőn palánk belvárosunknak főbb uttzája a tűz által nagy részében elemésztetett rettenhetetlen bátorságának, s az eloltásban való lelkes törekvőjének derék példáját adta, az ezen évi tartós gyújtogatások alkalmával pedig majdnem minden tűz gyulladásánál elsőnek megjelenvén nem csak magában a kitört lángoknak oltásában magát dicséretesen kitüntette - hanem a félig égő házakra is felszökve ön életét is veszélyeztette az égő tetőnek eloltásával néhol lehányásával - néhol a még nagyobb kárt okozgató tűznek víz szűke miatt kezével, avagy kalapjával volt elverésével nem csak a további láng terjedését akadályozta, hanem szintén egyetlen, s a maga elszántságából eredett törekvésével a már veszélynek kitett, sőtt talán az ő segedelme nélkül meg nem is mentődhetett házakat az elhamvadástól megmenté..." Az előterjesztés hosszasan részletezi nevezett tűzoltási érdemeit és arra is kitér, hogy „egy alkalommal szinte maga is a fullasztó füst ködben elszédülvén igen hasznos életét majdnem elvesztette... mindezekért mi őtett Császári királyi Fő Hertzegsegédnek, s a Nagyméltóságú Magyar Királyi Helytartó Tanátsnak Leg kegyelmesebb koronás királyunk kegyelmességébe leendő kegyelmes kegyes felajánlásra mély alázattal fel ajánlyuk." 2. kép