Tűzoltó Múzeum évkönyve 4. 2003 (Budapest, 2003)

II. rész Tanulmányok - Minárovics János: Gondolatok az aquincumi tűzoltóság orgonájáról

Ezek belső átmérője 76.2 mm, hosszuk 610 mm. Már itt megfigyelhető a gyűjtőtér, ahol az elvezető cső, a szelepek és a hengereket összekötő csövek találkoznak. Az a gyűjtőtér a szélkazán őse

17 Mindenesetre Ktesibios nyomószivattyúja képezte az alapját a Heron-féle fecskendőnek. Heron nem volt tanítványa Ktesibiosnak, de szintén Alexandriában élt és gépészmechanikus volt. Ő viszont azért fontos a számunkra, mert a pneumatikus és hidraulikus szerkezetekről szóló művében maradt fönn a víziorgona legteljesebb leírása magyarázó ábrákkal együtt, továbbá, mert tőle ered az első írásos híradás egy olyan gépről, mely a Ktesibíos-féle szivattyúhoz hasonló, és amit tűzoltásra is alkalmaztak. Dr. Lindner Gusztáv a múlt század végének tűzoltó szakírója, nagyszebeni jogakadémiai, majd kolozsvári egyetemi tanár, 1881-ben Brüsszelben megjelen Das Feuer című könyvében többek között foglalkozott a tűzoltó fecskendő őkcri görög és római előzményeivel is. Ö a Heron-féle szifonról, azaz a tűzifecskendőről annak idején úgy alkotott véleményt, hogy az eredeti görög szöveget, a latin fordítást és Magirusnak a német szövegét

18 összevetette.

19 (4. ábra) 4. ábra. Heron fecskendőjének ábrája. (Dr. Gustav Lindner: Das Feuer. Brünn 1881. 55. oldal.) Szerinte Heron maga utalt arra, hogy a víziorgona fújtatója és a tűzoltó fecskendő hengere és dugattyúja azonos eljárással készül. Azt is írja ugyanis, hogy: A tűzvészeknél használt szifonokat így állították elő: Két ércből készült hengert belülről kerekítsük ki a dugattyú befogadása céljából, amint az a víziorgonánál előfordul. A hengereket kössük össze a csövekkel. A hengerek külső oldala felől a csövekben szelepeket kell úgy elhelyezni, hogy azok a hengerek külső oldala