Tűzoltó Múzeum évkönyve 4. 2003 (Budapest, 2003)

II. rész Tanulmányok - Minárovics János: Gondolatok az aquincumi tűzoltóság orgonájáról

Minárovics János (praefectus collegii centonariorum) ajándékozta testületének az orgonát (hydram) Modestus és Probus consulsága idején, i.sz. 228-ban. E felirat szerint tehát egy hydra-t kapott a tűzoltóság. Mi a hydra? A bronz táblácskán szereplő elnevezés a hydraulis szó rövidítése.

7 A hydraulus (hydraulis, hidraulisz) a víziorgona (hüdor=víz) neve. Páriz Pápai ehhez hozzáfűzi, hogy: mellyel a görögök éltek elein, mi pedig sem láttuk, sem hallottuk.

8 A víziorgona latin nevének a hydraulisnak történetét részletesen ismerteti Nagy Lajos könyve 50. oldalán. Tehát a görög víziorgonát illeti meg az Organum Hydraulicum elnevezés. Lássunk egy rövid meghatározást erről a hangszerről: Hydraulis - hydraulos, görögül a.m. vízisíp, antik víziorgona. A görög Ktesibios szerkesztette Alexandriában Kr.e. 170 körül. A mai orgonák őse: a víznek szélnyomás szabályozó szerepe volt benne. Részletesen leírja Ktesibios tanítványa Heron, a fizikus, Pneumatika és a római Vitruvius De Architectura c. művében. A legépebb állapotban fennmaradt Hydraulis az Aquincumban talált víziorgona, Kr.u. a III. sz-ból.

9 Az idézett megfogalmazás Kalmár János oki. mérnöktől a Történeti Nemzeti Múzeum őrétől való, aki az 1936ban megjelent Az új idők lexikona egyik szerkesztője volt. Kiváló ismerője volt az aquincumi orgonának, Nagy Lajos könyvéhez ő készítette a műszaki rajzokat is. A legújabb kutatások szerint, mint arra Dr. Szonntagh Jenő rámutatott Ktesibios (Jean Perrot: The Organ, Oxford University Press London 1971. 14. Oldal) Kr.e. 270 körül (és nem 170 körül) élt, továbbá Heron nem lehetett Ktesibios tanítvány, mert Kr.u. első században élt (The Illustrated Science and Invention Encyclopedia, H.S. Stuttman Co. New York, 1977.1202. Oldal). Heron egyik munkájában leír egy holdfogyatkozást, ami modern számítások szerint csak Kr.u. 62-ben történhetett.Jellemzője még a hydraulisnak az is, hogy a mai orgonák billentyűitől eltérően csúszóreteszek működtették, a játékos a kívánt hangnak megfelelő tolókát maga felé húzta. A római birodalomban hamar szerephez jutott éspedig, mint cirkuszi hangszer. Alkalmazása kezdetben tehát világi jellegű volt, írja John Henry van der Meer Hangszerek az ókortól napjainkig című munkájában.

10 Miért fontos a tűzoltóság története szempontjából a feltaláló személye? A szakírók abban egyetértenek, hogy a víziorgonát az alexandriai Ktesibios i.e. a II. században találta fel, vagyis a világ egyik legrégibb hangszere. Működésének elve lényegében kezdettől fogva változatlan: a modern orgona akárcsak a legelsők, egy szélláda vagy tartály és egy olyan szerkezet, amely a levegőt bizonyos meghatározott sípokba adagolja.

11 Mondhatjuk úgy is, hogy az orgona különböző hangmagasságra hangolt sípokat fújtatóval mozgatott széllel megszólaltató billentyűs hangszer.

12 A feltalálója Ktesibios, az ókor egyik legkiválóbb mechanikusa, egy alexandriai borbély fia volt. Atyjának műhelyében figyelte meg először, hogy légnyomással hangot lehet létrehozni, s mikor a víznyomás komprimáló erejének a levegő tömegek összenyomására való felhasználására is rájött, s ez utóbbiakat sípokba vezette már elméletileg kész is volt a víziorgona legfontosabb kelléke.

13