Minárovics János: Tűzoltó Múzeum évkönyve 3. 1986-1987 (Budapest, 1988)

II. RÉSZ DOKUMENTUMOK - DR. SZABÓ KÁROLY: NEMZETKÖZI ÖSSZEFOGÁS A TŰZVÉSZEK ELLEN. Adatok a nemzetközi tűzoltószövetség történetéhez

zésképpen" — érdemi elintézés nélkül — irattárba került. 39 A kongresszusi rendezvénysorozat második jelentős eseményeként a belga tűzoltószövet­ség Spa fürdőhelyen megtartott közgyűlése említhető. A nemzetközi ver­seny csapatainak saját szereikkel való felvonulása még a versenyek előtt zaj­lott le. Az időjárás a versenyekhez nem volt kedvező. Ennek ellenére azokat a szakadó esőben, nagyobb érdeklődés nélkül is megtartották. 40 Breuer Szilárd résztvevő megítélése szerint a nemzetközi szövetség kongresszusa csődöt mondott két ok miatt. Az egyik okként Breuer azt je­lölte meg, hogy a különböző nyelven beszélő és egymás nyelvét nem értő résztvevők az előadásokat nem értették, illetve az esetleges felszólalásokra rögtön reagálni nem tudtak. A másik okként a kiváló tűzoltó szakember azt vetette fel, hogy a német hivatásos tűzoltók a nemzetközi szervezet vezeté­sét fokozatosan magukhoz ragadták. Breuer szerint ezzel háttérbe szorítot­ták a német nem hivatásos tűzoltókat, más nemzetek tűzoltóságait — akik pedig csak ekkor fontolgatták, a szövetségbe való belépésüket — elriasztot­ták, távolmaradásra késztették őket. Mindezek miatt a nemzetközi szervezet életében stagnálás követke­zett be. 41 A tárgyilagos értékelés megköveteli, hogy a kongresszus pozitívumai­ról is említést tegyünk. Ezek közé sorolható nézetünk szerint az, hogy kö­vetelménnyé tették a tűzoltók felsőfokú képzését, feladatként határozták meg a szivattyúk tökéletesítését és a tűz megelőzésére szolgáló szabályza­tok kidolgozását. Napjainkban is aktualitással bír Wellsch parancsnok javaslata, hogy a kongresszusi tárgyalások hivatalos nyelve az eszperantó legyen. Sajnos, hogy ezt a javaslatot akkor sem fogadták el és azóta sem juttatták érvényre, pedig jelentős előrelépést jelentene egymás megértése, megismerése és elis­merése érdekében. Az egyéni értékítélet kialakításának lehetővé tétele érde­kében a határozatot szó szerint is közreadom a 4. számú mellékletben. 42 Sajnos ezeknek a határozati pontoknak a megvalósítását szolgáló érdemi in­tézkedés Magyarországon nem született. Tekintettel arra, hogy a sors iróniájaként az a világkiállítás, amelynek keretében a tűzoltószer-kiállítás is volt, leégett, célszerű néhány informáci­ót feleleveníteni, ami segítséget adhat a világkiállítás tűzvédelmi szempont­ból való értékeléséhez. A világkiállítás tűzvédelme nem volt megfelelő. A kiállítási épületek legnagyobb része ideiglenes faépület volt, részben eter­nittel és cseréppel, de sok helyen zsindellyel, sőt a stílszerűség kedvéért nád­tetővel födve. A falépcsőket a legtöbb helyen — hogy a tűznek jobban ellen­álljon — cementbevonattal látták el. Az egyes csarnokokat úgy egymásra zsúfolták, hogy a tűzoltók részéről történő megközelítésük teljesen lehe­tetlen volt. A csarnokok közé ugyanis vendéglőket, cukrászdákat, péksége­ket, élelmező és mulatóhelyeket, valamint egyéb építményeket telepítettek. Ezek mindegyike természetesen tüzelőberendezéssel is rendelkezett. A ki­állítás két félreeső, rejtett zugában egy-egy tűzőrség volt előfűtetlen gőz-

Next

/
Thumbnails
Contents