Minárovics János: Tűzoltó Múzeum évkönyve 3. 1986-1987 (Budapest, 1988)

I. RÉSZ TANULMÁNYOK - MINÁROVICS JÁNOS: A VÍZEMELŐ GÉPEKTŐL A TŰZOL-TÓFECSKENDŐKIG. Adatok a tűzoltófecskendő kialakításának technikatörténeti vonatkozásaihoz

kolostorokban régi kéziratokat, okleveleket tanulmányozzanak. Peutinger a két kutató révén juthatott Vitruvius és Heron leírásaihoz, amiket feltehetőleg Platner tudomására hozott. Mint ahogy a külföldi szakírók írják, sajnálatos módon Anton Platner szivattyúműves vízipuskája feledésbe merült, jóllehet az alapul szolgálhatott volna a tűzoltófecskendők gyorsabb fejlődéséhez és a német szakirodalom szerint az 1518 utáni 85 esztendő alatt semmilyen híradás nem található a tűzoltófecskendőről.

72 De vajon valóban feledésbe merült-e? Eperjesen 3, Pozsonyban 8 év múlva követhették volna ezt a példát. Azonban, ha tekintetbe vesszük azt, hogy Eperj

es légvonalban is mintegy 900 kilométerre van Augsburgtól, nem valószínű, hogy az ottani instrumentum készítője Platner fecskendőjét tekintette volna mintának. Pozsonyban, mivel közelebb van Augsburghoz (580 km-re) és az időbeli eltolódás is nagyobb, már inkább eljuthatott a híre. Anton Platner fecskendője időben megelőzte Hofer mester tűzoltófecskendőjét, miért is feltételezhető, hogy mintául, illetve ötletadóul szolgálhatott ahhoz. Lehetséges azonban az is, hogy Hofer János a maga ötletéből munkálta ki fecskendőjét. A tárgyalt időszakra esik, de 52 évvel későbbi a pozsonyi fecskendőnél Besson Jakab orleans-i matematikus 1578-ban megjelent gépkönyvében közölt óriási kerekes vízipuska is. Dugattyúját csavarorsós hajtókarral nyomták előre a hengerbe, amibe előzőleg kb. 240 liter vizet töltöttek. (A vizet csapos tölcséren át vödrözték bele.) Mivel lövőkéjét dugóval lezárták, a dugattyú visszacsavarásakor szívóhatás lépett fel, ami meggyorsította a feltöltést. Mindez azonban csak elmélet volt, mert arról, hogy valahol is megvalósították volna és oltottak volna vele, nem található adat.

73 Elméletileg ez volt a vízipuska végső fejlődési formája, s a tűzoltófecskendő fejlődése más úton haladt tovább, azon amin talán Hofer János az elsők között tette meg a kezdő lépéseket. 12. Milyen lehetett Hofer János fecskendője? Milyen lehetett Hofer János tűzoltófecskendője? Erre a kérdésre jelenlegi ismereteink hiányos volta miatt csak következtetéssel tudunk válaszolni. Prágában az 1950-es években bemutattak egy értékes tűzoltó-történeti kiállítást. Ennek keretében eredeti régi tűzoltófecskendők is kiállításra kerültek. Egyszerű kézi vízipuska, de nagyobb hordozható fecskendők, köztük egy szántalpas, egy dugattyús, kezdetleges gólyanyakú fecskendő is látható volt a kiállított gazdag anyagban. Ez utóbbi az, ami leginkább magára vonta a figyelmünket. Azért írtuk, hogy kezdetleges volt a gólyanyak, mert az valóban egyszerűbb, mint az 1700-as években általánosan használt két könyökből és sugárcsőből összetettek. Ennél a fecskendőnél a gólyanyak csak egy helyen forog el, a nyomócsonk is és a sugárcső is hajlított. Ez az