Minárovics János: Tűzoltó Múzeum évkönyve 3. 1986-1987 (Budapest, 1988)

I. RÉSZ TANULMÁNYOK - MINÁROVICS JÁNOS: A VÍZEMELŐ GÉPEKTŐL A TŰZOL-TÓFECSKENDŐKIG. Adatok a tűzoltófecskendő kialakításának technikatörténeti vonatkozásaihoz

75. ÍZ. kép A budai városi vízmű terve (Rajzolta 1827-ben Rinder.) Bild 18 Entwurf des Budaer städtischen Wasserwerks. Gezeichnet (im J. 1827) von Rinder engedélyt kaptunk, hogy Esztergom várába menjünk, s megtekintsük az érsek egykori rezidenciáját. . . A vizet különös és elmés módon vezetik föl a Dunából: igen szép ez a vízvezeték, sok ezer dukátjába kerülhetett a magyar királynak, vagy az érseknek."

50 Még részletesebben, de ellentmondásosan ír az esztergomi vízműről Evlia Cselebi, a már korábban is idézett török világutazó.,,.. .Etopkháneval (ágyúteleppel) szemben egy víz-kút van, mely éppen száz rőfnyi. Vize a Duna folyóból jön föld alatti csatornákon a kútból lóvontatású kerekekkel felhajtván, némelyik házba és a kapu mellett lévő víztartóba megy. Ebből a kupolás víztartóból szegény és gazdag vizet merít és szomját oltja."

51 A megcsodált vízműnek azután külön fejezetet szentelt művében. „Az esztergomi bámulatos vízhajtó gép" (törökül Csárkhi má = vízkerék) címmel, és így ír tapasztalatairól: „Lenn a nagy külváros nyugati részének végén, a kiskapun belül egy vízi gépezet van. Deszkazsindellyel fedett kupolás épület van felette. A kupola deszkából van, hogy felnyitható legyen. A deszka-