Minárovics János: Tűzoltó Múzeum évkönyve 3. 1986-1987 (Budapest, 1988)

I. RÉSZ TANULMÁNYOK - MINÁROVICS JÁNOS: A VÍZEMELŐ GÉPEKTŐL A TŰZOL-TÓFECSKENDŐKIG. Adatok a tűzoltófecskendő kialakításának technikatörténeti vonatkozásaihoz

15. sz. kép Konrad Kyezer szivattyújának működési elve Bild 15 Betätigungsprinzip der Pumpe von Konrad Kyezer 8.2. A budai polgárváros vízműve (1501) Budán még egy hasonló XV. században épített szivattyú működött a polgárváros vízellátására, a budavári ferences kolostor és a Duna-part egyik pontja (ma Fő tér 5.) között is. Működésének első adata 1501-ből, Zsigmond lengyel herceg budai számadáskönyvében olvasható.

33 Ennek a XV— XVI. századi víznyomó szivattyúnak, a szent János kolostor vízemelőjének fenntartási gondja nem a királyra, hanem a polgárvárosra hárult, s a szivatytyú gondját Buda városa viselte. Duna-menti vízházában egy taposómalom meghajtású nyomószivattyú működött.

34 A törökkorban a ferencrendi kolostor épületmaradványaiba a budai pasák költöztek be. Az adatok azt mutatják, hogy legalábbis a török uralom első félidejében a pasák működésben tartatták ezt a szivattyút, s annak vizét a Pasaszeráj fürdője vizeként hasznosították.

35 A budai polgárvárosi vízművet a török világutazó, Evlia Cselebi is megcsodálta, így ír róla:Egyetlen csorgója a pasa dzsámijának háremkapujánál Ahmed bég mauzóleuma mellett lévő egycsövű, j ó vizű csorgó. A vizét alulról a Dunából egy ügyes frenk mesterember úgy vezette fel, hogy mesterségén az ész elbámul. A Duna partján egy nagy torony van. A toronyban különféle kerekek forognak és a kerekek lapátjai egymás után a Duna