Minárovics János: Tűzoltó Múzeum évkönyve 3. 1986-1987 (Budapest, 1988)

I. RÉSZ TANULMÁNYOK - MINÁROVICS JÁNOS: A VÍZEMELŐ GÉPEKTŐL A TŰZOL-TÓFECSKENDŐKIG. Adatok a tűzoltófecskendő kialakításának technikatörténeti vonatkozásaihoz

könnyűszerrel beveszi, azután a nagy esőzések miatt megromlott utakon az ágyúkkal csak nehezen haladva a sereg Trencsén közelébe érkezett. A várőrség parancsnokai: Baracskai Pál és Kozár Benedek voltak. Mindketten bátor és vitéz férfiak, több mint 2000 válogatott lövésszel, kiket János király a várban hagyott. És azt mint székhelyét, eleséggel és minden egyéb, az ostrom elviselésére szükségesekkel ellátta. Sokan úgy vélik, hogy ez a hely római gyarmat és egy légió'állomáshelye volt, mint azt egy régi, mai nap is látható felirat bizonyítja. Épült ez a vár egy magas csúcson a Vág partján, amely ide nem messze, Vasecz falunál ered. Magas, hóval borított negyek közül rohanván elő, néhány apróbb patakot felvévén, forrásához közel már hajózható. Végre a Nyitra és a Zsitva folyókkal egyesülvén, Komárom közelében a Dunába szakad és a szállításra igen alkalmas. 10. sz. kép Trencsén vára Bild 10 Burg von Trencsény Trencsén vára kiálló sziklaszakadékok miatt, a folyam felől sem ágyú, sem semmi egyéb erővel nem ostromolható. Nyugat felől pedig, hol hajdan gyönyörű hársfákkal beültetett sétányok terültek el, átellenében egy hegy van, melynek csúcsáról ágyúzható. De ez Zápolya István, János atyja által, ki harcias, tapasztalt férfiú volt észrevétetvén, ő azon oldalra kettős szikla-