Minárovics János: Tűzoltó Múzeum évkönyve 3. 1986-1987 (Budapest, 1988)

I. RÉSZ TANULMÁNYOK - MINÁROVICS JÁNOS: A VÍZEMELŐ GÉPEKTŐL A TŰZOL-TÓFECSKENDŐKIG. Adatok a tűzoltófecskendő kialakításának technikatörténeti vonatkozásaihoz

tudtak. Azonban a gyorsan cselekvő lengyelek azon épületet, amelyben Zsigmond lengyel király lakott, sértetlenül megtartották; sőt ugyanezen lengyelek a többi házat, amelyeket a tétovázás és a széltől élesztett tűz miatt megmenteni nem lehetett, erősen védték. De a tüzet csak két nap alatt tudták eloltani és elnyomni. Voltak többen, akik a tűz ezen csapását Ulászló király valami szerencsétlen előjelének vélték, mivelhogy nemcsak maga a város, hanem a privátim használt szállása is leégett.

18 Más adatok szerint a tűzvészben a király egyik háza is leégett, és II. Ulászló ezer forint kölcsönt és 12 évi adómentességet adott a városnak.

19 A tűz azért is tudott ily nagymértékben „dühöngeni", mert akkoriban a tűzoltáshoz még csak bőrvedrekkel rendelkezett a város. Adatunk van arról, hogy 1503-ban a város tanácsa adót vetett ki a zsidókra tűzoltó vedrek beszerzése céljából, és a befolyt 12 Pf. 4. Sch.-ért Jörgen mesterrel 52 bőrvödröt csináltattak.

20 Ilyen körülmények játszottak közre abban, hogy a török fenyegetés ellenére Pozsonyban a tűzvédelemre kezdtek nagyobb gondot fordítani. 9. sz. kép Pozsony a XVI. században (Hufnagelegykorú rajza után.) Bild 9 Pressburg im XVI. Jht (Skizze gleichen Alters von Hufnagel.) A legkorábbi külföldi és hazai adatokat összevetve megállapíthatjuk, hogy 50 esztendő telt el addig, amíg Egervárba eljutott egy rézfecskendő, s újabb negyedszázadnak kellett eltelnie, mire Pozsonyban kifizették Hofer János munkadíját. Felmerül kérdés: vajon Hofer mester előtt milyen példa