Minárovics János: Tűzoltó Múzeum évkönyve 3. 1986-1987 (Budapest, 1988)

I. RÉSZ TANULMÁNYOK - MINÁROVICS JÁNOS: A VÍZEMELŐ GÉPEKTŐL A TŰZOL-TÓFECSKENDŐKIG. Adatok a tűzoltófecskendő kialakításának technikatörténeti vonatkozásaihoz

Nürnberg. (XV. száxadi fametszet után,) 5. sz. kép Nürnberg városa, a vízipuskagyártás színhelye, (XV. századi fametszet után.) Bild 5 Stadt Nürnberg, Ort der Herstellung der Handspritzen (nach einem Holzschnitt aus d. XV.Jht.) készítők halállal fenyegették azt, aki titkaikat, vagy a mesterség szerszámait idegeneknek kiszolgáltatja.

4 Mindenesetre egy a XV. század végén készített metszeten, ami egy berni tűzvészt ábrázol, vízipuska még nem szerepel, az oltás csak vödrökkel történt. Emlékeztetni kell arra is, hogy 1497-ben válogatták ki a város lakói közül azt a 200 embert, akiket a tűzoltásra legalkalmasabbnak tartottak. Óket kötelezték a tűzoltásra, ugyanakkor ezért mellékdíjazásban részesültek.

5 Ezzel nőtt meg az igény a svájci fővárosban a tűzoltás technikai fejlesztésére. 3. A legkorábbi magyar adat vízipuskáról (1490) Hazánkban ez ideig a legkorábbi tűzoltófecskendőre vonatkozó írásos adat 1490-ből való. E szerint a Zala megyei Egervár tárházában többek között feljegyezték egy rézfecskendő létét,

6 amit „Fechkendew cupreum"nak neveztek.