Minárovics János: Tűzoltó Múzeum évkönyve 3. 1986-1987 (Budapest, 1988)
II. RÉSZ DOKUMENTUMOK - DR. SZABÓ KÁROLY: NEMZETKÖZI ÖSSZEFOGÁS A TŰZVÉSZEK ELLEN. Adatok a nemzetközi tűzoltószövetség történetéhez
23. §. A kongresszus tartamára, a helyi bizottsággal egyetértve, a választmány külön irodát szervez. 24. §. A kongresszusi iroda áll: 1. egy vagy több díszelnökből, 2. a tiszteletbeli tagokból, 3. az állandó választmányból és 4. a helyi rendező-bizottság tagjaiból. 25. §. A politika és vallás körébe tartozó dolgok és általában minden oly kérdés, mely a kongresszus tárgyaival és céljával nem függ össze, a tanácskozásból ki vannak rekesztve. 26. §. Vita alá egyedül a kongresszus tárgysorozata kerülhet. A program pontjait, az előző kongresszusra vonatkozó határozatoknak figyelembevételével, a helyi bizottság javaslata alapján a választmány állapítja meg. 27. §. Amennyiben ez tanácsosnak mutatkoznék, a megtartandó felolvasások jóváhagyás végett a választmányhoz előre beterjesztendők. Ha a szerzők bemutatott szövegű előadásuk megtartásában akadályozva lennének, a kongresszus valamely másik tagját bízhatja meg az értekezés felolvasásával vagy annak rövid kivonatban való ismertetésével. 28. §. Előadást, vagy felolvasást az angol, vagy francia nyelven kívül, egyedül azon állam hivatalos nyelvén szabad tartani, amelyben a kongreszszust rendezik. A felolvasás tartama az erre megállapított időn túl nem terjedhet. 29. §. A kongresszus jegyzőkönyve és a felolvasóülésekről szóló jelentések francia nyelven szerkesztendők; azonban mindenkinek, aki felolvasást tartott, avagy a tárgyhoz hozzászólt,jogában áll megkívánni, hogy előadása azon a nyelven is közöltessék, amelyen ő beszélt. 30. §. Az indítványok felett, ha a választmány szavazásra bocsátja azokat, a jelenlevő kongresszusi tagok kézfeltartással és egyszerű szótöbbséggel döntenek. Ha a szavazás eredménye kétséges, az elnök más módon is elrendelheti az újra szavazást. VI. Jövedelem. Alapszabálymódosítás 31. § Az igazgatás költségei a szövetség pénztárából fedeztetnek, melynek bevételi forrását 1. a tagsági díjak, 2. subventiok és adományok képezik. A tagsági díjak kétfélék; a) országosak, b) egyéniek. Az országos szövetségek tagdíja a következő kulcs szerint számíthatók: 5 képviselővel rendelkező ország fizet évenként 75 frankot 6 képviselővel rendelkező ország fizet évenként 80 frankot 7 képviselővel rendelkező ország fizet évenként 85 frankot