Minárovics János: Tűzoltó Múzeum évkönyve 3. 1986-1987 (Budapest, 1988)

II. RÉSZ DOKUMENTUMOK - DR. SZABÓ KÁROLY: NEMZETKÖZI ÖSSZEFOGÁS A TŰZVÉSZEK ELLEN. Adatok a nemzetközi tűzoltószövetség történetéhez

23. §. A kongresszus tartamára, a helyi bizottsággal egyetértve, a vá­lasztmány külön irodát szervez. 24. §. A kongresszusi iroda áll: 1. egy vagy több díszelnökből, 2. a tiszteletbeli tagokból, 3. az állandó választmányból és 4. a helyi rendező-bizottság tagjaiból. 25. §. A politika és vallás körébe tartozó dolgok és általában minden oly kérdés, mely a kongresszus tárgyaival és céljával nem függ össze, a tanácsko­zásból ki vannak rekesztve. 26. §. Vita alá egyedül a kongresszus tárgysorozata kerülhet. A program pontjait, az előző kongresszusra vonatkozó határozatoknak figyelembevé­telével, a helyi bizottság javaslata alapján a választmány állapítja meg. 27. §. Amennyiben ez tanácsosnak mutatkoznék, a megtartandó felol­vasások jóváhagyás végett a választmányhoz előre beterjesztendők. Ha a szerzők bemutatott szövegű előadásuk megtartásában akadályozva lenné­nek, a kongresszus valamely másik tagját bízhatja meg az értekezés felolva­sásával vagy annak rövid kivonatban való ismertetésével. 28. §. Előadást, vagy felolvasást az angol, vagy francia nyelven kívül, egyedül azon állam hivatalos nyelvén szabad tartani, amelyben a kongresz­szust rendezik. A felolvasás tartama az erre megállapított időn túl nem ter­jedhet. 29. §. A kongresszus jegyzőkönyve és a felolvasóülésekről szóló jelen­tések francia nyelven szerkesztendők; azonban mindenkinek, aki felolva­sást tartott, avagy a tárgyhoz hozzászólt,jogában áll megkívánni, hogy elő­adása azon a nyelven is közöltessék, amelyen ő beszélt. 30. §. Az indítványok felett, ha a választmány szavazásra bocsátja azo­kat, a jelenlevő kongresszusi tagok kézfeltartással és egyszerű szótöbbség­gel döntenek. Ha a szavazás eredménye kétséges, az elnök más módon is el­rendelheti az újra szavazást. VI. Jövedelem. Alapszabálymódosítás 31. § Az igazgatás költségei a szövetség pénztárából fedeztetnek, mely­nek bevételi forrását 1. a tagsági díjak, 2. subventiok és adományok képezik. A tagsági díjak kétfélék; a) országosak, b) egyéniek. Az országos szövetségek tagdíja a következő kulcs szerint számíthatók: 5 képviselővel rendelkező ország fizet évenként 75 frankot 6 képviselővel rendelkező ország fizet évenként 80 frankot 7 képviselővel rendelkező ország fizet évenként 85 frankot

Next

/
Thumbnails
Contents