Minárovics János: Tűzoltó Múzeum évkönyve 3. 1986-1987 (Budapest, 1988)
II. RÉSZ DOKUMENTUMOK - DR. SZABÓ KÁROLY: NEMZETKÖZI ÖSSZEFOGÁS A TŰZVÉSZEK ELLEN. Adatok a nemzetközi tűzoltószövetség történetéhez
helyiség összfelületét vennék alapul és szerinte az időhőmérséklet-görbét is ennek megfelelően kellene átalakítani. Ezután az építőanyagok hővezető képességével, mint a szerkezet szilárdsági tulajdonságait befolyásoló tényezővel foglalkozott, majd a betonszerkezetek szilárdsági és alakváltozási tulajdonságairól szerzett ismereteit foglalta össze, hangsúlyozva, hogy ezekre az ismeretekre is indokolt lenne a kutatást kiterjeszteni. A tűz- és robbanásveszélyes anyagok közúti szállításának tűzrendészeti kérdéseiről Pierret alezredes, a francia tűzoltóság képviselője tájékoztatta a résztvevőket. Rámutatott arra, hogy ezeknek a veszélyes anyagoknak a közúti szállítása világviszonylatban egyre nagyobb mértéket ölt, és éppen ez indokolja, hogy a problémakörrel foglalkozni kell. Az előadó azt is elmondta, hogy az érintett veszélyes anyagok közúti szállítása nem csökkenthető, mert annak szükségességét a kisebb szállítási költség, a technológiából adódó igények, a lelőhely és a feldolgozóipar közötti földrajzi adottságok stb. alátámasztj ák. Az előadó a balesetek okaiként a növekvő gépj árműforgalom mellett az anyaghibákat, valamint a szállítást végző személyzet tűzvédelmi ismereteinek a hiányát, illetve egyéb szubjektív személyi és objektív tárgyi okokat jelölt meg. Arról is szólt, hogy a veszélyes anyagot szállító járművek számára a lakott településeket elkerülő útvonalakat kell meghatározni, de úgy, hogy baleset alkalmával mód legyen a forgalom elterelésére. A balesetek megelőzésének szempontjai között javasolta a szállítók gondos kiképzését, egészségügyi vizsgálatát elvégezni, a munkaidőt maximálni és a szállítást végző személyzet életkorának a felső határát meghatározni. Arról is szó esett, hogy a szállítási útvonal alapj án érintett tűzoltóegységek állományának speciális kiképzése és a felszereléseik állandó korszerűsítése kiemelt fontosságú feladat. A kiképzés helyzetelemzéséről és jövőbeni helyzetéről Franz Stadler mérnök, a bajor tartományi tűzoltóság igazgatója számolt be. Az előadónak az volt a véleménye, hogy a tűzoltók kiképzésének döntően a gyakorlati ismeretek megszerzésére és gyarapítására kell irányulnia. Szerinte az iskolai képzést egy bizonyos előképzettséget biztosító gyakorlati alapkiképzésnek kell megelőznie. Már akkor is fontosnak tartották, hogy az audiovizuális eszközök segítsenek a tananyag minél jobb elsajátításában. Kiemelték, hogy az oktatószemélyzet a magas szintű elméleti felkészültség mellett * megfelelő gyakorlati szakképzettséget is szerezzen. Ennek a szinten tartása érdekében kapott hangsúlyt az elméleti és gyakorlati továbbképzés fontossága. A nemzetközi szimpóziummal egy időben ünnepelte Münster város önkéntes tűzoltósága fennállásának 100 éves évfordulóját. A münsteri tűzoltók iránti megbecsülés jeleként a jubileumhoz kapcsolódva ugyanitt rendezték a 24. német tűzoltónapot is. Erre a tűzoltónapra közel 40 ezer önkéntes és hivatásos tűzoltót vontak össze Münsterben. A csapatok különböző versenyszámokban mérték össze tudásukat. A rendezvénysorozat egyik eseményeként ekkor avatták fel a münsteri hivatásos tűzoltóság kor-