Minárovics János: Tűzoltó Múzeum évkönyve 3. 1986-1987 (Budapest, 1988)

I. RÉSZ TANULMÁNYOK - DR. SZABÓ KÁROLY: PÉCS TŰZVÉDELMÉNEK TÖRTÉNETE A DUALISTA MAGYARORSZÁGON 1867-1918

265 Oleják Károly: Tűzoltó Lexikon, Budapest, 1904. 44. old. 266 Ruepprecht-í éle tűzoltószergyár kialakulása aXVIII. századra vezethető viszsza, mert Pécs legrégebbi ismert harangöntő mestere Winter János volt, aki a városnak már 1771-ben készített harangot. Winternek az 1780 körül bekövetkezett halála után a veje, FischerJános vette át az üzemet. Fischer második feleségét, amikor megözvegyült, Weinbert Péter vette feleségül, aki a házasságkötés után az üzem vezetését is átvette. Weinbert második felesége Arnold Klára, miután férje meghalt, maga vette kézbe az üzem irányítását és azt ellátta mindaddig, amíg lánya, Mária 1850-ben férjhez ment. A házasságkötés után az anyós, vejének, Ruepprecht Jánosnak a gondjaira bízta az üzem irányítását. A kiválóan felszerelt, jól gépesített gyárban, Ruepprecht saját neve alatt, már tűzoltószivattyúkat, kocsifecskendőket is készített. A pécsi gép- és vasgyárat 1890-ben a felszámoló bizottságtól a Ruepprecht testvérek bérelték ki, aminek aneve: „Harang-, érc-és vasöntöde, tűzoltószerek szivattyú-és gépgyár"voh.Eza. gyár a mai Irányi Dániel téren működött a kor modern technikai vívmányaival felszerelve. A gyár felszereléséhez 3 harangolvasztó kályha, 4 kisebb tégelyöntésre szolgáló kályha, 1 fordítható emelődaru, 1 nagy szárítókemence, lyukasztó-, vágó-, pléhajlítógépek, több mint 2 ezer öntvényminta, 4 tűzre kialakított kazánkovácsműhely tartozott. A gépgyárban még 5 esztergapad, 1 gyalupad, 1 csiszoló-, rovátkológép és 2 fúrógép is működött. A segédgépeket mozgató erőt egy 18,97 m

2 tűzfelületű, tűzcsöves kazánnal ellátott gőzgép szolgáltatta. Ezenkívül még egy tartalékgőzgéppel is rendelkeztek. Különféle szivattyúkat, vízvezetékeket, vízvezetéki berendezéseket, tűzifecskendőket, tűzoltósági segédeszközöket, legénységi felszereléseket, kaucsuk- és kendertömlőket és hozzájuk csavarokat, valamint malomberendezéseket stb. is gyártottak. A cég gazdasági gépcsarnokot tartott fenn, ahol az általuk készített gépeket megtekinthették, és mindjárt meg is vehették és elszállíthatták. Ruepprecht János Pécsett 1910. március 12-én 82 éves korában halt meg. Ezután a gyártelepet két fia vette át, akik a gyárban dolgoztak, de a gyár irányítását sógorukra, az elhunyt Ruepprecht vejére, Rudle Ignácrohíztík, de a cég a következő név alatt készítette gyártmányait: ,,Ruepprecht testv. harang-, érc- és vasöntöde, tűzoltószerek, szivattyú- és gépgyára Pécsett". 267 „Zsolnay-gyári Önkéntes Tűzoltó Testület 1887—1927-ig" című emlékirat adatainak felhasználása, és a Tűzoltó Közlöny XXIV. évfolyam, 9. szám. Budapest, 1902. szeptember 25. 157. old. 268 „Zsolnay-gyári Önkéntes Tűzoltó Testület 1887—1927-ig" című emlékirat és a Tűzrendészeti Közlöny V. évfolyam, 11. szám. Budapest, 1907. november 2.172— 173. old. 269 „Zsolnay-gyári Önkéntes Tűzoltó Testület 1887—1927" című emlékirat és a Tűzrendészeti Közlöny, IX. évfolyam 11. szám, Budapest, 1911. november 11.188. old. 270 „Zsolnay-gyári Önkéntes Tűzoltó Testület, Pécs 1887—1927" című emlékirat. 271 A dunántűli önkéntes tűzoltóegyletek kerületi szövetségének tárgyában 1876. évi július hó 30-án Veszprémben tartott alakuló ülésről felvett jegyzőkönyv. Markusovszky Béla: A Magyar Országos Tűzoltó Szövetség Története. Első kötet. Budapest, 1911. Függelék 11 — 12. old. A dunántúli önk. tűzoltóegyletek kerületi szövetségének alapszabálya. Markusovszky Béla: A Magyar Országos Tűzoltó Szövetség Története. Első kötet. Budapest, 1911. Függelék, 9—10. old. 273 A dunántúli önkéntes tűzoltóegyletek kerületi szövetségének Pápán 1880. nov. 28-án tartott választmányi ülésének a jegyzőkönyve. Tűzoltó Közlöny, 15. szám. Budapest, 1881. március 116—117. old.