Minárovics János: Tűzoltó Múzeum évkönyve 3. 1986-1987 (Budapest, 1988)

I. RÉSZ TANULMÁNYOK - DR. SZABÓ KÁROLY: PÉCS TŰZVÉDELMÉNEK TÖRTÉNETE A DUALISTA MAGYARORSZÁGON 1867-1918

A főszámvevőnek és a rendőrkapitánynak — mint első fokú tűzrendőri hatóságnak — a meghallgatása után a városi tanács elhatározta, hogy May erhoff er András által adott 2 ezer koronás tűzoltóalapítványt és további 5 adományt és hagyományt egyesítik, és a többi alaphoz hasonlóan, külön tűzoltó alapként fogják kezelni.

240 A hagyományozok rendelkezése szerint az alaptőke állagát sértetlenül hagyták, a kamatokat pedig a tűzoltóság céljaira és a pécsi mentőegylet alakításánál használhatták fel.

241 Pécs területére vonatkozó építési szabályrendelet kiadására 1905. augusztus 22-én került sor.

242 A szabályzat előírásai szerint a város területén tetszés szerinti házakat lehetett építeni, de csak jó minőségű kőből vagy téglából, fő-, zár- és tűzfalakkal ellátva. A nagyobb boltok és raktárak építésénél tűzbiztos mennyezet kialakítását követelték. A várostól számított 300 méteren belül telepített épületek fedésére csak tűzbiztos anyagot (cserepet, palát, követ, rezet, bádogot, nemezt) használhattak. A város területén lévő házak fedelének pedig még a fel új ítása sem történhetett tűzveszélyes anyaggal.

243 A kémények építésével kapcsolatban előírták, hogy azokat mindenféle éghető anyagtól legalább 15 centiméter távolságra, tűzbiztos anyagból és szilárdan kell építeni.

244 A város vízvezetékeinek használati rendjét külön szabályrendeletben határozták meg. A tűzcsapok és tolózárak felügyeletét a mérnöki hivatal, a felülvizsgálatát pedig a tűzoltók látták el. A szabályzatban előírták, hogy tűz esetén a tűzoltóság helyszínen lévő parancsnokának utasítására, minden tulajdonos köteles a magánvízvezetékét azonnal elzárni, és azt amíg a tűzoltóparancsnok szükségesnek tartja, zárva tartani. A tűzoltóságnak tűzoltás céljából a magánvízvezetékeket is jogában állt igénybe venni. Azonban, ha a tűzoltáshoz felhasznált víz mérőórán ment keresztül, akkor a tulajdonos kártérítésre tarthatott igényt.

245 A pécsi tűzoltóság kezdettől fogva a városházán volt elhelyezve. A városháza felújítása miatt a tűzoltóknak a mai (1986) pénzügyőrlaktanyába való átköltöztetésére került sor. Azonban az ottani elhelyezés sem volt ideális. Ezért hosszas viták eredményeként 1906-ban határozatot hoztak egy új tűzoltólaktanya építésére, és még ebben az évben az építési vállalkozási szerződést is megkötötték.

246 Baranya vármegye és Pécs szabad királyi város tűzoltószövetsége, amely 1903-ban alakult meg, 1907. szeptember 8-án Pécsett a vármegye közgyűlési termében tartotta meg végleges alakuló közgyűlését.

247 8. Az új tűzoltólaktanya használatbavétele és Pécs tűzvédelmének erősítése Baranya vármegye és Pécs tűzoltóságának életében 1907 szeptembere kiemelkedő jelentőségű volt. Nemcsak azért, mert a tűzoltószövetség a végTűzoltó Szövetség elnökségi ülését Pécsett tartották, hanem elsősorban leges alakuló üléséi ik azért, mert a Magyar Országos