Minárovics János: Tűzoltó Múzeum évkönyve 3. 1986-1987 (Budapest, 1988)

I. RÉSZ TANULMÁNYOK - DR. SZABÓ KÁROLY: PÉCS TŰZVÉDELMÉNEK TÖRTÉNETE A DUALISTA MAGYARORSZÁGON 1867-1918

A Pfeffermann és Schön cég boltjában 1891 februárjában egyik délután egy órakor tűzeset keletkezett. A tűz oka az volt, hogy a tűzifát nagyon közel rakták a kályhához és az tüzet fogott. A városház mellett lévő boltban keletkezett tüzet hamar észrevették, és riasztották a tűzoltókat, akik pillanatokon belül a helyszínen voltak és azt gyorsan eloltották.

164 A Városmajorban lévő Höfler-féle bőrgyár szárítókamrája 1891 októberének egyik éjszakáján kigyulladt és a benne lévő bőrökkel együtt leégett.

163 A tűzesetet a szolgálatos vasúti tisztviselő vette észre és jelentette. A bőrgyárban éjjeliőrök voltak kirendelve, sőt a területen lakó házmesternek is volt őrködési feladata. Ennek ellenére, sem az éjjeliőröket, sem a házmestert nem találták. Ha az éjjeliőrök és a házmester a helyükön lettek volna, akkor a tűzjelzést telefonon, gyorsan végrehajthatták volna. Ugyanis a gyárnak ekkor már volt telefonja. A vasúttól befutott tűzjelzés késve érkezett, mert akkorra már az egész szárító égett. A városi és a Zsolnay-gyári tűzoltók a jelzés alapján gyorsan a helyszínen voltak, de önfeláldozó és szakszerű munkájukkal már csak a műhelyt tudták megmenteni. A tulajdonos kára megtérült, mert a bőrgyár biztosítva volt. Pécs területén 1891 -ben a feljegyzések szerint 20 tűzeset keletkezett. A tűzoltók minden tűzesethez kivonultak, és a város lakossága a tűzoltók gyors, szakszerű és eredményes munkáját láthatta minden alkalommal.

166 A Magyar Országos Tűzoltó Szövetséghez dr. Major Ferenc, afőváros tiszti főorvosa, kórházigazgató és a mohai tűzoltócsapat orvosa 1891-ben egy érdekes kérelmet és javaslatot nyújtott be. Azt kérte, hogy a szövetség a tömeges szerencsétlenségeknél végzendő mentés ügyét vegye fel programjába, és bizonyos megszorításokkal a betegek szállításával is foglalkozzon.

167 Majd azt javasolta, hogy a tűzoltóságot a mentőszolgálat ellátására kivétel nélkül gyakoroltassák. Major doktor magára vállalta, hogy a tűzoltási gyakorlatokhoz mentési gyakorlatokat rendez. A megyék székhelyein pedig mentőközpontok létrehozását javasolta, a megye egész területére kiható működési körrel. Elképzelése szerint ezeket a tűzoltó-mentő állomásokat a mentőszolgálat ellátáshoz szükséges felszereléssel kellett volna ellátni. Ezenkívül azt is kívánatosnak tartotta, hogy a megyeszékhelyeken külön mentőegyesületek is alakuljanak, valamint a tűzoltóság mentőtevékenységét anyagi és erkölcsi támogatással segítsék és a szükséges esetben a betanítást is elvégezzék. A szövetség választmánya december 6-i ülésén a j avaslatot általánosságban elfogadta, és felkérte az indítványozót, hogy a megvalósításra vonatkozó tervezetet és alkalmazott szolgálati szabályzatot dolgozzon ki és azt a szövetséghez terjessze be. A mentés ügyének valamilyen formában történő megoldása Magyarországon több helyen is komoly gondot okozott. Pécs területén is sokszor hiányolták a mentőegyesületet és követelték annak mielőbbi létrehozását. Ezért a város vezetői 1891 -ben a kedélyek megnyugtatása végett bejelentették, hogy a szervezés folyamatban van, a budapesti mentőegyesület támogatásával a terv készen áll, de amíg a városháza ki nem épül és a tűzoltóság