Minárovics János: Tűzoltó Múzeum évkönyve 3. 1986-1987 (Budapest, 1988)

I. RÉSZ TANULMÁNYOK - DR. SZABÓ KÁROLY: PÉCS TŰZVÉDELMÉNEK TÖRTÉNETE A DUALISTA MAGYARORSZÁGON 1867-1918

Magyarországon a többségében éghető anyagú és zsúfoltan egymás mellé épített épületek, a felszerelések kezdetlegessége és gyenge hatékonysága, a tűzoltócsapatok hiánya vagy felkészületlensége még a XIX. század végén is hatalmas tűzvészek sorozatát eredményezték. A tűz által okozott károk elleni biztosítás csak elvétve volt. A tűzvészek nyomán keletkezett károk nemcsak az egyes embert, hanem egy-egy helység közösségét is súlyosan érintették. Ezért minden nagyobb kárral járó tűzeset után a belügyminisztérium a törvényhatóságokat levélben kereste meg és kérte őket, hogy a tú'zkárosultak részére rendezzenek gyűjtést.

48 A pécsi torna- és tűzoltóegylet 1873-ban 1000 forint segélyt és 100 ezer darab téglát kapott a sportcsarnok építésére. A tornacsarnok alapkövének letételére és díszlobogóinak felavatására 1873-ban került sor.

49 Az egyleti díszlobogó festését Madarász Győző végezte. A tornacsarnokot, amely Pécs első tornacsarnoka volt, a pécsi torna- és tűzoltóegylet építette Pécsett a Kert u. 10. szám alatt a sarkon lévő felsőkereskedelmi iskola szomszédságában. (Ma a Dischka Győző utcában lévő Fogászati Klinika épülete). A tornacsarnok felépítéséhez az egylet 12 ezer forint támogatást kapott. Az alapkő letétele 1873. július 20-án megtörtént, és még ebben az évben tetemes költséggel beszerezték a legjobb rendszerű tornaszereket. Várady Ferenc a következőket írta az épületről: „A pécsi tornacsarnok úgy külső, mint belső díszre és az általános berendezést tekintve is a legelsők között foglal helyet az országban . .." Pécsett 1874júliusában tűz ütött ki.

50 Mire a tűzoltókat riasztották, és azok a helyszínre értek, már négy különálló szénáspajta is égett. A szénával megtömött és nagy felületen gyorsan égő pajták megmentéséről ekkor már szó sem lehetett. Á tűzoltók késedelmének az oka a késedelmes riasztásuk volt. A polgárok közül senki sem jelezte a tüzet. A városház tornyában figyelőszolgálatot teljesítő önkéntes tűzoltó pedig a tüzet későn vette észre, és ezért a tűzoltócsapatnak már a riasztása is késedelmesen történhetett. A tűz oltását még a nagy szárazság és a vízhiány is nehezítette. Az egylet következetességét és szigorát igazolja, hogy a figyelőszolgálatot hanyagul ellátó toronyfelvigyázót hanyagságáért az egyletből elbocsátották. A belügyminisztérium 1875. július 30-án Pécs város törvényhatóságát levélben

51 értesítette arról, hogy a budapesti tűzoltóegyletnek 500 forint segélyt adott azzal a feltétellel, hogy azok a megyék és városok által küldött tűzoltókat ingyen kiképezzék. Erre az értesítésre mintegy válaszként a rendőrkapitány a tanácsnak azt jelentette,

52 hogy kiképzésre a fővárosba tűzoltót küldeni felesleges, mert a kiképzésre a pécsi egyesületben is kellő számú szakavatott személy van. Ebből a jelentésből az is kiolvasható, hogy a pécsi tűzoltók felügyeletét ellátó rendőrkapitányt nem érdekelte, hogy a város tűzvédelme milyen mértékben, milyen felkészültségű tűzoltósággal volt biztosítva. Ugyanis nagyon kicsi a valószínűsége annak, hogy a főváros világszínvonalon szervezett és működő tűzoltóságától a pécsi tűzoltók nem tanulhattak volna újat.