Tűzoltó Múzeum évkönyve 2. 1985 (Budapest, 1986)

I. RÉSZ TANULMÁNYOK - Minárovics János: Tűzmegelőzéssel és tűzoltással kapcsolatos babonák

hetett megfordítani, hogyha az utcára egy abrosszal leterített asztalt s arra szita alá egy egész kenyeret tettek.

16 Eger vidékén a kenyeret az asztalnak arra a sarkára tették, amely irányba a tűz volt, Ipolylitkén pedig a ház előtt a kemencéből legelőször kikerült kenyeret fordították fel.

17 A Bihar megyei Szalárdon pénteki napon sült kenyeret tettek az utcai ajtó tetejére azért, mert az szerintük megfordította a szelet. A pocsajiak (Bihar megye) tűzvész esetén a pénteki napon sült kenyeret viszont karóba húzták, míg a Komárom megyei Fürben a sütőteknőt állították a tűzzel szembe.

18 Az 1830-as években sok helyen az égő házzal szomszédos házak tetejére emberek másztak fel és fűzfavesszőkkel legyezgettek a lángok felé, hogy hátráltassák, illetve megakadályozzák a tűz terjedését.

14 A Hetes vidéki Radomoson (Zala megye) ha a faluban tűz ütött ki szitát forgattak oldalánál fogva kifelé fel és le, Lendvahosszúfalun pedig azzal a szitával, amely karácsony böjtjén az asztalon volt, körülfutották a házat. Nagybányán a kapufélfa mellé egy hosszú póznára, akasztották fel a szitát, Kalotaszegen pedig az utcára tették ki, hogy a szél megforduljon.

20 Eger vidékén és a sokácoknál (délszláv népcsoport) ha a szomszédságban tűz ütött ki az asztalt lapjára fordították. Körülményesebb volt ez a dolog a Bakony vidékén, mert ott azt tartották, hogy csak olyan asztal jó a tűzveszély elhárítására, amelyiknél haldoklót gyóntattak, erre azután egy egész kenyeret kellett tenni, abba szentelt gyertyát állítani és azt meggyújtani.

21 Alsó-Baranyában, hogyha tűz volt a faluban, a legöregebb asszony felment a szomszéd házra, a hóna alatt egy frissen sült kenyeret tartott és folyton imádkozott. Azt hitték az emberek, hogy ennek eredményeként akárhogy is fúj a szél, nem fog több ház leégni.22 2.2. A már égő épületek, építmények stb. oltására irányuló babonás szokások A továbbiakban felvázolom, hogy a már égő épületeket, építményeket stb. a néphit és a babonamilyen fogások kai igyekezett eloltani. Hazánkban még 1850 körül is sok helyen hittek abban, hogy a tűz hamarább elalszik, ha macskát (volt ahol csak a háromszínűt tartották megfelelőnek) hajítanak bele. Szolnok környékén azt tartották, hogy akkor alszik ki a tűz, ha az égő házon egy köcsög tejet dobnak át, másutt háromszor megszentelt kenyeret, illetve nagypénteken tojt tojást vetettek a íű/.be.

2

* Egy régi híradás szerint már Konfuciusz (kínai filozófus i. e. 551-479) is tojásokat ajánlott tűzoltásra: végy 3 madártojást és írdd föl mindegyiknek a lapos végére azt, hogy meleg", a hegyes végére pedig azt a szót, hogy „szép" ... Az így elkészített tojásokat azután a tűzbe kellett vetni, mégpedig ott, ahol a legjobban égett és közben az előírt varázsszöveget kellett mondani.

24 A technikai fejlettség hiányában egyes ősnépek a vallás tűzoltó hatásában hittek. Az ős-zsidóságnál például a tüzet megszólítással S3