Tűzoltó Múzeum évkönyve 2. 1985 (Budapest, 1986)

I. RÉSZ TANULMÁNYOK - Dr. Szabó Károly: Pécs tűzvédelmének kialakulása és fejlődése a legrégebbi időktől az önkéntes tűzoltóság megalakulásáig

A szigeti külvárosban 1849. január 31-én egy kisebb tűz keletkezett. A tüzet a harang félreverésével jelezték. Tekintettel a hadiállapotra nagy riadalom támadt és az egész katonaságot riadóztatták.

41 A harcászati tevékenység során 1849. február 5-én sok házat felgyújtottak. Február 9-én Zombor felé volt nagy égés, február 21-én hajnali 04 órakor a Tettye alatti Barátúr külvárosban volt nagy tűz és annak során leégett 76 ház és több istálló. Február 26-án gyújtogatás! kísérletet hiúsítottak meg. A hadiállapot miatti állandó csatározások következtében - kisebb-nagyobb fegyveres csoportok akciói - a lakosság egy része elmenekült a városból. Szervezett tűzoltásról nem lehetett szó, legfeljebb a városban tartózkodó katonaság részéről. Ez azonban csak feltételezés. Pécs többször is megfelelő katonai védelem nélkül maradt, mert a fősereg legfeljebb pár fős őrséget hagyott a városban. Ilyenkor kisebb fegyveres csoportok támadásokat intéztek az őrség ellen. Miután a fő-sereg visszatért akkor a várossal szemben alkalmazott megtorló akciókat.

92 A városi kutakhoz 1853-ban zárakat és kulcsokat készítettek és azokat zárva tartották. A városi kútfőhöz tartozó kulcsok egy példányát a város vasládájában, 1 példányát pedig a mérnöki hivatalban helyezték el.

g

3 Ez az intézkedés megnehezítette tűz esetén a vízszerzést és ha figyelembe vesszük a polgármester 1859. évi jelentését, akkor megállapíthatjuk, hogy a város tűzvédelme nem a legmegnyugtatóbb. Ugyanis a budai és szigeti külvárosban még mindig 600 szalmafedeles ház volt. A jelentés arról is •tájékoztat, hogy a tanács részéről intézkedés történt cserépfedésű házak építésére.

44 A szervezett tűzoltóság hiánya érződik az egyik 1860-as pécsi újságcikkből is, amelyik két tűzeset eseményeinek tanulságát összegzi nagyon találó cím alatt. A cikk címe: ,,Kiáltó szó a pusztában!" Az első esetben egy ügyvéd háza égett és e tűztől már a harmadik ház gyulladt meg amikor az első lajt vizet a tűzhöz szállították. November 4-én este 8 órakor pedig a város ,,K"-i része égett, ahová olyan fecskendőt vittek ki, amelyiknek nem volt csöve, ezért használhatatlan volt. Ezen kívül elfeledkeztek kivinni a csáklyákat is. A cikkíró felveti a város elöljáróságának felelősségét a történteken túl azért is, mert a vízszállítás gyér volt és csak . . . „egy fecskendő dolgozott, ha éppen néhány dézsa víz jutott bele.". . . ! Pécs területén 1863-ban már jelentkeztek a tíz évvel azelőtt lefektetett vas vízvezetékcsövek hibái, vagyis az átmérőjük leszűkült, elrozsdásodtak, eldugultak, átbocsájtóképességük jelentősen lecsökkent. Ezért elrendelték, hogy helyükbe új agyagcsöveket kell építeni. Ezeknek a csöveknek égetésére a városi téglaházban gép beszerzéséről is intézkedtek. A vascsöveket azonban a most tapasztalt hibái ellenére a későbbiekben is alkalmazták.

45 Hazánkban a primitív építkezések és a tűzvédelem fejletlensége miatt óriási károkat okoztak a tűzvészek. A tűzkárok azonban többnyire a szegényebb néprétegeket érintették a legsúlyosabban, mert leégett viskójukkal elpusztult mindenük, ami volt. Ezért a szó legszorosabb értel-