Tűzoltó Múzeum évkönyve 2. 1985 (Budapest, 1986)

I. RÉSZ TANULMÁNYOK - Dr. Szabó Károly: Pécs tűzvédelmének kialakulása és fejlődése a legrégebbi időktől az önkéntes tűzoltóság megalakulásáig

a bírságot - tekintettel a barátságtalan közhangulatra - azonnal befizette a Tanács pénztárába. A Tanács következetességét és szigorát példázza, hogy 1724-ben két alkalommal is pénzbírságot mért ki a gondatlanság miatt tüzet okozó polgárokra. Legetovics Tamást 1724. február 18-án 6 Ft-ra büntették, mert 8 napon át őrizetlenül hagyta házát, mialatt az kigyulladt. A keletkező tüzet eloltották, mielőtt az a környezetre továbbterjedt volna. Katies István háza 1724. augusztus 16-án gyulladt ki. A tűz átterjedt a szomszéd házra és ott Rumi Lukácsnak is kárt okozott. A Tanács már másnap 12 Ft bírságot szabott ki Katicsra és szigorúbb büntetést helyezett kilátásba, amennyiben a büntetést nem fizeti be. A tanács 1724. augusztus 20-án határozattal tiltotta meg a pipázást az utcákon és tereken. A tilalmat dobszóval hirdették ki. Akit első alkalommal tiltott helyen pipázáson értek azt 25 Ft-ra büntették. Feltehetően sok polgárt bírságoltak meg 2 nap alatt, s ezek nem nagyon akarták (vagy tudták) kifizetni a büntetést, mert augusztus 22-én újra kihirdették a határozatot, azzal a szigorítással, hogy aki nem fizet az 100 bot ütésre lesz ítélve és a botozást nyilvánosan hajtják végre.

42 A tanácsi határozat elrendelte, hogy házanként hordó, vagy teknőnyi vízkészletet biztosítsanak. Ezentúl mindenkinek megtiltották, hogy házában bírói engedély nélkül idegen tartózkodjon. Az idegenek hatósági ellenőrzését a sok gyanús körülmények között keletkezett tűzeset indokolta. Ezeknek a tűzeseteknek az okozásával egyre inkább az idegeneket lehetett gyanúsítani. 1724. aug. 23-án kigyulladt Kozinics Gergely és Kovács Gyula háza. A tűzeset keletkezési okát a hatóság vizsgálta, de az nem hozott eredményt.

4, Tűzvész pusztított 1725. ápr. 19-én a szigeti külvárosban. Tűz következtében 31 polgár szenvedett kárt. A tűz martaléka lett állat, takarmány, bor, stb. A kárról készített összesítés szerint 156 (?) 43 (?) a keletkezett kárérték.

44 (Az összesítőn nincs feltüntetve a pénznem, illetve a számolási egység. Ez idő tájt általában a forint és dénár volt használatos, de az összesítő adatai szerint 1 db szarvasmarha 0,75 (?) egységet kitevő érték. Ezért valószínű, hogy az ugyancsak használatos gulden számítási egységről van szó.) Az 1704. évi dúlást követő első kiemelkedő tűzvész Pécs területén 1727. júniusában volt. Az 1722. április 2-i, püspöki leirat következtében tett tanácsi intézkedés alapján a szegénységük miatt a belvárosban helyet nem kapott polgárság a városfalon kívülre szorult. Ekkor kezdett kialakulni a Budai előváros mivel lakóinak száma lényegesen megnövekedett 45 A városfal mellett agyagból, gazdátlan romokból rakták házaikat a városfalnak támasztva, összezsúfolva egymás mellé. (dr. Szőnyi Ottó