Tűzoltó Múzeum évkönyve 2. 1985 (Budapest, 1986)

I. RÉSZ TANULMÁNYOK - Dr. Szabó Károly: Pécs tűzvédelmének kialakulása és fejlődése a legrégebbi időktől az önkéntes tűzoltóság megalakulásáig

Az 1704-es év szomorúan zárult a város és lakói számára. Baranya vármegye 1703-as határozata szerint az uradalmaknak 21 18 főt, Pécsnek 188 főt kellett adni Rákóczi seregeinek leverésére. Ehhez a létszámhoz csatlakozott királyi felszólításra gróf Habenstein vezetésével a 12 ezer fős Rácz sereg. A kurucok a kislétszámú helyi erőket szétverve óriási pusztítást végeztek az ellenálló városban. Gyilkoltak, fosztogattak, gyújtogattak, míg megjelentek a „felszabadító" Rácz seregek, akik meghazudtolva küldetésüket a kurucokat is felülmúlták a város lakosságának és értékeinek pusztításában. A kettős dúlás következményeként elpusztult, leégett a város jelentős része és áldozatul esett a lakosság egyharmada, akiket kegyetlenül lemészároltak. Az élet lassan újra megindult, Bécs új törvényrendelete alapján magyarok is érkeztek Pécsre és 1710-ben újra felépítették a városi élet jelképét, a városházát.

23 A kettős dúlás pusztítását érzékelteti az a levél, amit a tanács 1710. február 13-án írt a Káptalannak. A levélben szállító kocsit kért kisegítésül, hogy az .. .,, 1704-es évben hamubamerült utcasorok szomorú maradványait..." elhordhassák. A káptalan 3 nap múlva kedvezően válaszolt, kifejtve azt a reményét, hogy a város kormányzósága, a püspöki szék sem emel majd kifogást a segítség ellen.

24 A város újjáépítése fellendült, azonban az általánosan használt éghető építőanyagok és a zsúfoltság

25 fokozták a tűzveszélyt. A szegény családok házaikat sűrűn egymás mellé és a városfalhoz ragasztották

26 hasonlóan a fecskefészkekhez. A Budai és Szigeti elővárosok területén lévő városfalaknál tömött viskósorok jöttek létre,

27 alacsony, egy szobakonyhás, szalmával, zsúppal fedett házikók. Ezért a legtöbb tűz innen a városfal keleti és nyugati tövéből indult ki. Északi részről azért nem, mert a Mecsek felé emelkedő, sziklás terepviszonyok nem kedveztek az építkezésnek, valamint a városfal északi vonalában vágott ún. „Kaposvári kapu" - amely a török alóli felszabadulástól 1727-ig állandóan zárva volt - keskeny volta miatt csak személyforgalomra volt alkalmas, ezért nem építettek tűzveszélyes, szegényes viskókat erre a területre.

28 Pécs polgárait a sűrűn előforduló tűzesetek késztették arra, hogy tűzoltáshoz használható különböző eszközöket készítsenek, tároljanak. Ezek az első nyomok, amelyek a lakosság aktív védekezését igazolják. A lakossági védekezést bizonyítja pl. a pécsi Liptai Imre tulajdonát képező tárgyakról 1711-ben készített német nyelvű leltár, melyben a következő kezdetleges tűzoltófelszerelések is szerepelnek: sajtárok, létrák, csáklyák, (tűzhorgok), szikracsapók.

24 A város vízellátására vonatkozó fontos dokumentum az a levél, amit 1712. április 9-én a Jezsuiták a városi tanácshoz küldtek. A levél azt a kérést tartalmazta, hogy saját költségükön bevezethessék a vizet a rendházukba. (A régi Szentháromság-téri, ma Széchenyi téri rendházról van szó, amely később a zircieké lett.) A tanács álláspontja az volt, hogy