Tűzoltó Múzeum évkönyve 2. 1985 (Budapest, 1986)

I. RÉSZ TANULMÁNYOK - Minárovics János: Tűzmegelőzéssel és tűzoltással kapcsolatos babonák

ra ne haragítsák, mert abból a tűz eltávozása, azaz a ház meggyújtása következett volna be. Szakasztásnál egy darab tésztát vagy vakarcsot dobtak e célból a söjtöriek a kemencébe. Radamos községben a kemence szája előtt lévő tűzre lisztet szórtak. Göntérházán, midőn kenyérsütéskor a kemencében nagy láng „gombolog" az asszony letérdepelt a kemence elé és szent Flórián tiszteletére egy „Miatyánkot" és egy „Üdvözlégyet\ mondott el, vagy a kemence szájánál a kuruglával (pernyevonó, a befűtött kemencében a parázs egyengetésére és a hamu kihúzására használt eszköz) keresztet húzott s azt mondta: „Urain Jézus segill meg!" Továbbá a kemence szája elé két darab fát tettek azért, hogy a ház ki ne gyulladjon. Nagyböjtben különös figyelemben részesült a tűz mivel azt tartották, hogy ilyenkor bagzik (párosul) s ha nein látják el bőven étellel, itallal, elfut a háztól, kilobbanik a házfödélre s tűzkárt okoz. Liszttel és sóval mindennap megetették. Ninden este tele pohár vizet tettek a parázs közepébe s az reggelig ottmaradt." 2. A tűz oltására irányuló babonák 2.1. A kitört tűzzel szomszédos még nem égő épületek, építmények, stb. védelmével kapcsolatos babonás szokások. Amikor nem használt a tűz megelőzésére foganatosított babona és valahol kitört a tűz, akkor következtek azok a babonás szokások amelyek a tűz tovaterjedésének megakadályozására irányultak. Az egyik ilyen hatásosnak vélt mód a ház, vagy a tűz meztelenül történő megkerülése volt. Kistapolyán és Petróc vidékén (mindkettő Zemplén megye) az asszonyok ruha nélkül futották körül házaikat. így jártak el sok más helyen Szabolcs, Gömör és Szatntár megyékben, de Hosszúfalun (Brassó megye) is.

12 Tornyospálcán (Szabolcs megye) a ház vénasszonya kezében rostát forgatva meztelenül kerülte körül saját házát, hogy azt megóvja a leégéstől. Kissomlyón (Vas megye) már csak a szoknyájukat kapták fel az asszonyok és meztelen „háttal" fordultak a tűz felé, hogy azt visszaijesszék. Gutorföldén (Zala megye) elegendőnek vélték ha a házat gyermekágyas asszony kerülte meg.

1

' Ugocsában, ha valamelyik közeli szomszéd háza égett, a tűz terjedése irányában lévő és fenyegetett ház gazdájának a felesége, vagy nőrokona meztelenre vetkőzött, egy egész kenyeret a bal hóna alá szorított és azzal a házat - szemét lesütve - háromszor megkerülte.

14 Teskándon (Zala megye) a karácsonykor meghagyott rozskenyeret a kapufélfára, vagy pedig egy karóra tették, avagy a tűz közepébe dobták, mely esetben a hitük szerint a tűz tovább nem terjedt, vagy pedig a szél attól a háztól ahol kitették, kedvező irányt vett.

1-" A Tiszaháton a gazda a tető nyársára húzta a kenyeret, az aranyosszékiek kenyeret és szitát tettek fel a házra, hogy oda ne jöjjön fi tűz, a Szatrnár megyeiek hite szerint a tűz irányát úgy le-