Tűzoltó Múzeum évkönyve 2. 1985 (Budapest, 1986)

I. RÉSZ TANULMÁNYOK - Minárovics János: Tűzmegelőzéssel és tűzoltással kapcsolatos babonák

MINÁROVICS JÁNOS TŰZMEGELŐZÉSSEL ÉS TŰZOLTÁSSAL KAPCSOLATOS BABONÁK A tűzzel kapcsolatos babonás szokások, amelyek az ősidőktől csaknem napjainkig fennmaradtak, zömükben a tűz kitörésének és a támadt tűz tovaterjedésének a megakadályozását célozták. A tűz eloltására az előbbiekhez viszonyítva csak kevés babona irányult és ez nem véletlen. Keserű tapasztalatok révén és a maguk kárán jöttek rá arra az emberek, hogy a kitört tüzet drága felszerelésekkel és célirányos közös összefogással sem egyszerű eloltani. Országszerte még a tizenkilencedik század közepén is olyan kezdetleges volt a tűzbiztonság, hogy ha egy ház kigyulladt akkor utcasorok, sőt városrészek éghettek le. A nád és szalmatetős házak között - különösen szélviharban - a korabeli egyszerű tűzoltóeszközökkel szinte teljesen reménytelen vállalkozás volt a pusztító tűz megfékezése. Szerencsés esetben, például szélcsendben, a tűz nem terjedt tovább és a többi ház megmenekült. Előfordult az is, hogy a szél iránya megfordult és a tüzet a már leégett terület felé terelte, ahol az tápot nem találva kialudt. Az egyszerű emberek ezeket az eseteket a babonás szokások diktálta cselekedeteik eredményének, vagy a szerencsének tulajdonították és nem a szélcsendnek, a fák által alkotott természetes akadályoknak, a gyors oltásnak, stb. A babona mindezek miatt inkább a tűz megelőzésére, illetve a már kitört tűz tovaterjedésének megakadályozására és kevésbé annak oltására irányult. /. A tűz megelőzésére irányuló babonák A káros tűz keletkezését a bajaiak és a délvidékiek a szentiváni virágból font koszorúnak a ház tetejére történt felakasztásával,

1 a göcsej-vidékiek és a Bács megyei magyarok, nagyszombaton egy vödör víznek a háztetőre történt öntésével, a Gömör megyeiek ugyancsak nagyszombaton a házakba 7-7 veder víz vitelével vélték meggátolni.2 Megelőzhetőnek vélték a ház leégését azáltal is, hogy fekete kakast, kutyát vagy macskát tartott a gazda a házánál, de a háromszínű kandúrnak is tűzelhárító hatást tulajdonítottak.1 Több helyen azt tartották, hogy a tűz patrónusának, szent Flóriánnak, a házra festett képe, vagy a ház homlokzatán elhelyezett