Tűzoltó Múzeum évkönyve 2. 1985 (Budapest, 1986)

I. RÉSZ TANULMÁNYOK - Dr. Szabó Károly: Pécs tűzvédelmének kialakulása és fejlődése a legrégebbi időktől az önkéntes tűzoltóság megalakulásáig

ir> Vörös Márton: Pécsi tűzoltóság története. Pécs, 1940. 47 Baranya megyei Levéltár; városi levéltári részleg. Városi jegyzőkönyvek 1763 1765. 79 81. o. Baranya megyei Levéltár: 200/1761. irat nincs meg, de a lajstromból megállapított tárgya figyelmet érdemel: Tervezet arról, hogy a tűzkárosultakat adóztatás terén miként kelljen támogatni. 4H Dr. Roncsik Jenő: Tűzrendészet II., Megelőző tűzrendészet [., Debrecen 1932. Magyar Országos Tűzoltó Szövetség. Budapest, Városi nyomda, Debrecen: II. o. VJ Haas Mihály: Baranya emlékirat. 276. o. 50 Vörös Márton: Pécsi tűzoltóság története. Pécs. 1940. 51 Baranya megyei Levéltár, városi levéltári részleg Kgy. II. 3/1776. és 5213/1775. 5- Baranya megyei Levéltár, városi levéltári részleg. Kgy. II. 110/1776. Baranya megyei Levéltár, városi levéltári részleg Kgy. II. 101/1776. és 5365/ j 1776. helytartó tanácsi szám. 51 Baranyai megyei Levéltár, városi levéltári részleg. Kgy. III. 7/1777. és 4964/ 1777. heh tartó tanácsi szám. Vörös Marion: Pécsi tűzoltóság története. Pécs, 1940. Kiss Géza: A reformkori Pécs ábrázolása a korabeli irodalomban. Baranyai helytörtcnelirás 1974 75. 234. o. 37 Nagy Lajos Fetter Antal: Pécs régi vízvezetékrendszerének története. Baranyai helytörténetírás. 1974 75. 132 134. o.; 135. o.; 140. o. Pécs területét keresztül-kasul szelő kanálisoknak és vezetékeknek az építési kora bizonytalan. Például a tufa kövekből épitett kanális elkészítésének időpontja bizonytalan. A szürke cserépcsöveket a török uralom alatt fektették le. Az alagutakban pedig a török utáni időszakban a XVI11. században helvezték el a vízvezetékeket. Az alagutak padkáján vezetett vöröscserép csővezetékek, majd a XIX. században vascsövek elhelyezésére került sor valószínű az 1890 91-es tífuszjárvány idején. A Hunyadi u. alatt 2 db olyan vezeték haladt át, aminek korát nem tudták meghatározni. Pécs vízvezetékeiről és tűzcsapjairól még a következő információkkal rendelkezünk: Már a rómaiak használtak Sopianae területén vízvezetéket; 0.5 m hosszú darabokból álló és mcsszel tömített vízvezetékcsöveket alkalmaztak, a Vak Bottyán-u.-ban találtak ilyen csöveket. A törökök továbbfejlesztették a vízvezetékrendszert. 1890 -93-ban létesült az 1980-as években is működő vízmű elődje és megépült a Tettye forrásra támaszkodó városkapun belüli teltvei- és Damjanich ezer-ezer köbméteres víztároló 1890 1900. kö/.ött Pécsett fektetett vízvezetékek: 80 milliméter belső átmérőjű öntöttvas nyomóvezeték: 26.300 méter, UK) millimeter átmérőjű öntöttvas nyomóvezeték: 1.420 méter hosszban. 150 milliméter átmérőjű öntöttvas nyomóvezeték: 2.840 méter hosszban. 200 milliméter átmérőjű öntöttvas nyomóvezeték: 2.200 méter hosszban. - 80 millimeter átmérőjű acél nyomóvezeték : 470 méter hosszban. - 80 milliméter átmérőjű acél nyomóvezeték (újabb ütem) 140 méter hosszban. A jelzett 10 év alatt I 1? db tűzcsap épült. A vízellátást üzemeltető csoport 32 főből állt ] vezető irányította es a Polgármesteri Hivat.<I Műszaki Főtanácsa látta el a felügyeletét, A l-övetkező fe'adatokat láttákéi: vizeiosztás, szerelvények karbantarlása tűz-