Tűzoltó Múzeum évkönyve 2. 1985 (Budapest, 1986)

IV. RÉSZ ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁS ISMERTETÉSE - Minárovics János: A bonyhádi tűzoltó múzeum

csán került Győrből a közeli Győrszigetre és onnan a Tűzoltó Múzeumba. A kiérdemesült öreg szer szekérrésze nem maradt fenn. Szivattyúszerkezete egyébként megegyezik a Festetics tervtárban őrzött 1823-ban készített rajzon láthatóval.3

y Ezután egy, a már megszokottaknál keskenyebb üvegezett tárló következik. Ebben először arról esik szó, hogy a XVII-XVIII. században Magyarországon is készítettek szórványosan tüzoltófecskendőket, de elsősorban Ausztriából hozták be azokat. A XIX. század elején előbb Pesten Remekházi Károly, majd Remolt Ferenc, Eberhard Henrik és Hornung József, Sopronban Seltenhofer Frigyes, Pécsett Ruepprecht János vették fel a versenyt az osztrák cégekkel. 1805-ből egy eredeti árjegyzék tanúsítja, hogy a bécsi Schauer a fecskendők nagyságát még úgy adta meg, hogy a medencéjükbe hány vödör víz fér. Egy 20 vödrös - ami gólyanyakú sugárcsővel és bőrtomlővel is el volt látva - 1450 Frt-ba került. Ugyanakkor egy tűzoltó vödör 3-6 Ft volt. A drága fecskendők jó karbantartása nem kis gondot okozott a városi elöljáróknak. Kőszegen az 1738. évi tűzirend szerint megoldódott ez a probléma: „Lészen két Réz Föcskendő, azoknak egyike fogh állani az Belső Városban, a' másik pedigh kint a' Piarczon; ezeknek Inspectióját (ellenőrzését) Protnocollatio (jegyzőkönyv) szerintis Schmidt Kolompár Josepf maghára vévén, arrais kötelezte maghát, hogy a Tűz támadás alkalmatosságával maga legényével együtt foghja az föcskendezést dirigálni, lévén azon Föcskendőnek olly sullya és nehézsége, hogy Gyalogh emberek el nem vihetik, arra való nizve az idevaló Lakosok leginkább kiknek lovai vannak köteleztetnek azon Föcskendőket oda vinni, a'hol a Tűz lészen a'kiért, kinek, kiknek egy Föcskendő el vitelitül lészen fizetése két forintya, id est (azaz) 2 Ft". Keszthelyen 1823-ban Festetics László gróf a város részére hat nagy, hat közép, két kisfecskendőt és 24 vizeslajtot vett. A tűzrendőri szabályzat a céhbeli mesterembereket és legényeket 14 kompániába osztotta be. Egy-egy csapatba 40 ember tartozott. A fecskendőkormányzók a fecskendő számával ellátott bádoglemezt viseltek a kalapjukon.

40 A fecskendők rajzait a Festetics tervtár őrzi, mi fényképüket mutatjuk be. Itt kapott helyet a hazánkban ez ideig legrégibbnek ismert nyomtatásban közzétett tűzoltási jelenet is. Kömlei János „Szükségben segítő könyv"-ében, amit 1790-ben nyomtak „A gyulladás ellen való oktatásról" című fejezet ábrájaként szerepel. Az ábrán kezdetleges gólyanyakú fecskendőkkel égő házat oltanak. Jól látható a vederlánc fontos szerepe. A Helytartó Tanács jó tanácsokkal igyekezett a tűzoltási viszonyokon javítani. A pincetüzek oltására 1815-ben pl. ábrás javaslatot küldött a vármegyékhez.

41 1825-ben Högemüller Károly főstrázsamester pedig már kölcsönös tűzkármentesítési társulat szervezését javasolta.