Tűzoltó Múzeum évkönyve 2. 1985 (Budapest, 1986)

IV. RÉSZ ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁS ISMERTETÉSE - Minárovics János: A bonyhádi tűzoltó múzeum

A 13 pontos szekszárdi 1826. évi „Tűz támadásakor tartandó rendelkezések" kiemelten külön táblán kapott helyet. Eszerint: „Szekszárd mezővárosában lévő becsületes céhekhez avégett utasítjuk az alább feljegyzett és tüz támadásakor megtartandó rendelkezéseket, hogy azokat maguknak leírván a szokott közönséges céhgyűlésekben legalább minden negyedévben elolvassák és az őket érdeklő punktumokat az adandó szerencsétlen alkalmatossággal szentül teljesíteni el ne mulasszák. Tűz támadáskor tartandó rendelkezések: Miként minden dologban, úgy a szerencsétlen tűznek oltásában is a rendtartások elkerülhetetlenek. A rendtartások részben a tűznek eloltására és a kárvallottak javainak biztosítására irányulnak, részben pedig az ilyen szerencsétlen esetekben az iparkodók megjutalmazására és a rendeléseket meg nem tartók büntetésére szolgálnak. 1. Minden házigazda, mihelyt a tüzet a harangok kongatásából, lövésből, vagy kiáltásból észreveszi, tartozik tele kanna, vagy sajtár vízzel az égő házhoz sietni. Az igavonókkal rendelkező gazdák tartoznak az uraság vagy a város vagy a maguk kocsijaikba befogni és a vizet minden szorgalmatossággal a tűzhöz szállítani. 2. A kalmárok, kovács és lakatosmesterek és legények tartoznak a fecskendőknél megjelenni és a fáradt vízhordóktól a sajtárokat és kannákat elszedvén a fecskendőket megtölteni és azokat a kívánt helyre vonni. 3. Az ácsok, a bognárok, faragók fejszékkel jelenjenek meg és az. ottlévő elöljáróknak parancsolatjára vagy ha a szükség úgy kívánja az akadályozó sövényeket és kerítéseket bontsák szét. 4. A kádárok sajtárokkal és kannákkal, a lajtok és kádak mellett legyenek, azokat töltsék é\ ürítsék. 5. A kőművesek és fazekasok teli sajtárral és kalapáccsal jelenjenek meg, hogyha a szükség úgy kívánja a szerencsétlenek javait a rostélyok kivágása által megmenthessék. 6. A szabók, csizmadiák és takácsmesterek és legények kötelessége az, hogy a céhmesterüknél tartandó lajtorjákkal, kannákkal és csáklyákkal a tűznél megjelenjenek és a tüzet szorgalmasan oltsák. 7. A magyar és német-vargáknak, a szíjgyártóknak, asztalosoknak, kötélgyártóknak és bádogosoknak az a kötelességük, hogy a kárvallottaknakjószágait bátorságos helyre hordják és mentsék. 8. A szűcsmestereknek és legényeknek az a kötelességük, hogy a kárvallottaknak már bátorságos helyre összehordott jószágait teli sajtár vagy kanna vízzel őrizzék és a tűz eloltása után a javakat valamely elöljárónak jelenlétében tulajdonosaiknak visszaadják. 9. A kutak mellett lévő gazdák tartoznak a kutak mellé hordókat, vagy kádacskákat elhelyezni és azokba vizet meríteni. A patakok mellett lévő gazdák tartoznak kapával a vizet elrekeszteni és a vizet hasonlóképpen edényekbe merni. 10. A palétások, kisbírák, hajdúk és vigyázók tartoznak a lakosokat serényséere noszoeatni és buzdítani.