Tűzoltó Múzeum évkönyve 2. 1985 (Budapest, 1986)

II. RÉSZ DOKUMENTUMOK - Dr. Szabó Károly: Magyarország első tűzrendészeti törvénye és annak végrehajtási jogszabálya

Miskolc. A Magyar Országos Tűzoltó Szövetség hatáskörét a rendelet kiterjesztette. Az országos szövetség elnöki tisztét, az országos tűzrendészeti felügyelő töltötte be. Ezzel a megoldással kívánták megakadályozni a kettős irányítás kialakulását. Talán nem érdektelen az országos szövetség feladatai közül néhányat, csupán példálódzva kiemelni: egy séges szabályzatokat készített és azokat jóváhagyás végett a belügyminiszterhez felterjesztette, szaklapot adott ki, megállapította a tűzoltószerek egységes típusát, felülvizsgálta a vármegyei tűzoltószövetségek pénz- és ügykezelését és feladatai közt szerepelt tűzoltó múzeum, tűzoltó otthon, üdülő, valamint jóléti intézmények létesítése és fenntartása is. A rendelet harmadk része a megelőző tűzrendészettel foglalkozott. Felsorolta az általános óvintézkedéseket, rendelkezett a tűzveszély elkerüléséről, a dohányzási tilalomról az építkezés tűzrendészetéről, a padlás tűzvédelméről, különös tekintettel a légvédelmi szempontokra, stb. (lásd: 3. pont alatt a jogszabály tartalomjegyzékét.) A mezőgazdasági termények tűzvédelmét szabályozó rendelkezésekben az előző szabályozáshoz viszonyítva több vonatkozásban engedményeket is tett a jogszabály. Jelentős rendelkezéseket tartalmazott az oltóvízzel foglalkozó része, mert ahol nem volt folyóvíz, tó vagy megfelelő vizű kút, ott kötelezően előírta vízmedencék létesítését. Elrendelte, hogy minden községben építsenek tűzoltószertárt és meghatározta, hogy az deszkaszín nem lehet. A jogszabály azt is elrendelte, hogy minden tűzoltóságot el kell látni első-segélynyújtáshoz szükséges mentőszerekkel és a tűzoltóság tagjait az elsősegélynyújtási szolgálatra is ki kell képezni. A tűzoltói készenlét csak annyiban módosult, hogy éjjeliőri szolgálatot is rendszeresítettek. A rendelet negyedik része a mentő tűzrendészettel foglalkozott, ennek keretében a kitört tűz bejelentésének kötelezettségével a távbeszélőnek tűz vagy más elemi csapás, baleset, légitámadás bejelentése céljából való igénybevételével, a tűz oltásával, stb, A tűz oltásánál az erdőtüzeket kivéve a tűzoltóság vezetője intézkedhetett. Több tűzoltóság kivonulása esetén a helyi tűzoltóság vezetőjét illette az intézkedési jog. Amennyiben a kárhelyen hivatásos tűzoltóság is közreműködött, akkor a tűzoltást a helyi tűzoltóság vezetőjének közreműködésével a hivatásos tűzoltóság parancsnoka vezette. A jogszabály közveszély esetén lehetővé tette, hogy a tűzoltást vezető tűzoltótiszt magántulajdonban lévő tárgyakat is igénybe vegyen. Ötödik rész a felderítő tűzrendészettel, tűzvizsgálattal tűzkár-adatszolgáltatással és ártatlansági bizonyítványok kiadására vonatkozó szabályok meghatározásával foglalkozott. Elrendelte, hogy a tűz eloltása után 24 órán belül a tűz okának megállapítása céljából tűzvizsgálatot kell tartani. Ezen a tűzvizsgálaton a tűzoltóparancsnoknak is részt kellett vennie. Hatodik rész a büntető rendelkezéseket állapította meg, hetedik rész a hatályon kívül helyezett jogszabályokat sorolta fel, a nyolcadik rész pedig a hatálybalépésről intézkedett.