Tűzoltó Múzeum évkönyve 2. 1985 (Budapest, 1986)

II. RÉSZ DOKUMENTUMOK - Dr. Szabó Károly: Magyarország első tűzrendészeti törvénye és annak végrehajtási jogszabálya

DR. SZABÓ KÁROLY MAGYARORSZÁG ELSŐ TŰZRENDÉSZETI TÖRVÉNYE ÉS ANNAK VÉGREHAJTÁSI JOGSZABÁLYA 1. A tűzrendészeti törvény kiadásának történeti előzményei. 1.1. A tűz elleni védekezés közösségi feladattá válásának és szervezetté tételének szükségessége. A tudomány fejlődésének és a kereskedelem fellendülésének eredményeként, a minőségileg fejlődő technikának és technológiának szükségszerű következménye volt, a szervezett tűz elleni védekezés kialakulása és fejlődése. A tűzrendészet feladata

1 kialakulásától napjainkig, a tűz keletkezésének megakadályozása és a már keletkezett tűz megszüntetése volt. Ez a feladat a közösség kötelezettségévé akkor válhatott, amikor a tűz másokra, tehát a környezetre nézve is veszélyessé vált. A tűz elleni védekezés ezért először a városokban

2 vetődött fel és a népesség sűrűsödésével fejlődött. Európában csak a XVII. században vált a törvényhozás, az igazgatás önálló tárgyává. A tűzrendészet első és természetes fogalma

3 a tűzvész kitörése elleni óvintézkedés volt. Nevezetesen az építési rendtartás és oltási rend, majd ezekhez a XVIII. században kapcsolódott a veszély miatt fenyegetett javak mentése. A XIX. században az épületek magasságának és sűrűségének növekedése miatt kialakult az emberek mentésének rendszere is. A kialakuló biztosítási rendszerek mindezekhez az egyéni érdek alanyi mozzanatát is hozzákapcsolták, mert a biztosítási díj mértékét, az építkezések tűzbiztonságától tették függővé. Ilyen módon fokozatosan, egész rendszere alakult ki a közösség tűz elleni védelmének, ami egyre magasabb színvonalú szervezettséget igényelt és feltételezett. Magyarországon

4 is sok igazgatási intézkedés található már a XVIII., de különösen a XIX. század második felétől. A tűzveszély csökkentését helytartó-tanácsi és belügyminiszteri rendeletek kiadásával és végrehajtásával próbálták elérni, de nem sok sikerrel. 1723-ban már az országgyűlés is kötelességének érezte, hogy a tűzrendészeti igazgatás ügyével foglalkozzon. Az 1723. évi II. dektérumban, érdemi szabályozás helyett, a tűzrendészetet csupán a közigazgatás megoldandó feladatai közé sorolták. A Királyi Helytartó-Tanács feladatává tették, hogy a tűz-