Tűzoltó Múzeum évkönyve 1. 1984 (Budapest, 1984)

Szilágyi János: Tűzvédelem Aquincumban és a római birodalom más városaiban

lo cm. A közelben, a Szőlőkert utcai csatornafektetés során (1927-ben) talált vízvezeték iránya alapján következtetve az ún. Árpád-malom forrásainak ivóvízét folyathatta be a katonai városba

44

. Az 1,5 m magas, tömör falazás felső részébe (forró mészhabarcsba) ágyazták bele két sorban a cserépcső-vezetéket. A III. kerületi Vihar utca 22. sz. háznál előkerült vízvezeték 1 m magas mészhabarcsos kőfal-építmény volt, amely a belsejében szintén két sor agyagvízcső-vezetéket'

1-' védett. A III. kerületi Vörösvári úton (1956-57. években) a mélyépítkezés árka több ponton metszett át római kori vízvezeték-építményeket. Az Emese (Váradi) utca sarkánál találták a kőelosztót; vizet legbővebben a Vörösvári út 125. sz. ház előtt átszelt vízvezeték szolgáltathatott, amelynek 80 cm széles és magas falépítményében (belső terében) 16 cm átmérőjű cserépcső hordozta a vizet. Aquincum fürdőibe (mind a polgári, mind a katonai város és tábor területére) a mai „Római fürdő" hőforrásainak gyógyvizét vezették be, egészen a katonai körszínházig.

46 (III. ker. Nagyszombat u.), közel 5 km hosszú építményben. A felszínen ma is látható kőkupacok már nem tisztán az eredeti tartópillér-maradványok, hanem a pillérek két oldalán lefolyt (mész- és kéntartalmú) víz több évszázados lerakódásai. Kb. 1000 db (1 m vastag) kőfal-pillér tarthatta ezen aquaeductus (vízvezeték-építmény) boltíveit. A pillérek átlag 3 m távolságokban sorakozhattak. Az elosztó (3, 5, 8, 10 cm átmérőjű) ólomcsövei, elágazó edényei

47 a Nemzeti Múzeumba kerültek. A hőforrások vizét felduzzasztottak. A kiinduló víztárolónál a vízvezeték esése 7 ezrelék lehetett

48

. Saját becslésünk szerint kőfal-építménye itt legalább 11,5 m magasra emelkedhetett. A római korban kísérelték meg első ízben az értékesebb dísztárgyak lángmentesítését, bevonat révén. Pl. fatárgyaikat evégből ecet és porított agyag keverékébe áztatták. Ebben a keverékben már megtalálható a kovasav és az alumíniumvegyület jelenléte, amely a modern időkben is lángmentesítő szerként ismeretes

49

. Tűzoltó társulati székházak Az aquincumi polgári város önkéntes tűzoltó társulatának a székházát (schola) az ásatások kapcsán már feltárták

50

. I. sz. 160 körül épült. Az építmény (18, 19. kép) összesen legalább 10-13 helyiséget foglalt magában. Ezek közül a legnyugatibb három helyiség, amely az