Tűzoltó Múzeum évkönyve 1. 1984 (Budapest, 1984)

Vissi Zsuzsanna: Esztergom város tűzrendészetének története

hátralék 398 ft tiszti kiadás 50 ft gépész tiszteletdíja 100 ft gyakorlómester fizetése 500 ft 3 tűzőr bére 960 ft személyzet ruházata 200 ft boltörök fizetése 270 ft világítás 100 ft gőzgép és helyiségek fűtése 70 ft tűziszerek beszerzése, fenntartása 800 ft bérkocsi és napszámok 150 ft évi kamat a Simor J. u.-i telep után 74 ft főparancsnoki telefon évi díja 30 ft takarékpénztárba 100 ft 3803 ft Ezzel szemben az évi összes bevétel az adományokból, tagdíjakból 643 forint volt. A fennmaradó különbözetet a városi költségvetésben számolták el.

28 Ekkor a legégetőbb probléma a tűzoltólaktanya megépítése volt. A város közgyűlése 1898. márc. 31-én hozott határozatot a Duna utcában (ma: Deák Ferenc u.) levő telkek megvásárlására, ahol fel fogják építeni a laktanyát.

29 Ekkor ugyanis a szerek egy része az Iparbank épületében volt, más része a Simor János utcai fióklaktanyában, a gőzgép az Obermayer-házban. A telekvásárlás után azonban még évek teltek el, míg végre a laktanya és a víztorony építésére pályázatot tűztek ki. A megbízást Pfalcz József építőmester kapta, a gépeket Seltenhofer Frigyes soproni üzeméből rendelték meg, 3624 forintért. A motor 3 lóerős volt.

30 1905-ben a város képviselőtestülete önálló tűzjelző telefon létesítését határozta el az egylet előterjesztése alapján. A 15 állomással rendelkező tűzjelzőre 4000 koronát irányoztak elő.

31 Az içoi-es tűzrendészeti szabályrendelet Hosszas előkészítés eredményeképpen született meg az új tűzrendészeti szabályrendelet, amely a szabad királyi Esztergom és a vele egye-