Vajk Éva szerk.: Ponyva MűvészetMalom, A Textilmúzeum kortárs művészeti katalógusa (Textilmúzeum Alapítvány, Budapest, 2008)

aznap esti látványosságokat (írott sajtó). A napjainkban népszerű ponyvára és molinóra festett színházi, mozi, kiállítási, illetve múzeumi plakátot díszlet- és díszítőfestők készítik. A képzőművészetben a ponyva megjelenhet mint művészeti hordozóelem, amelyre a műalkotás készül, illetve mint a happeningek és performance-ok kulissza háttere. A 1960as évektől egy új absztrahálási műfaj jelenik meg, az ún. „shaped canvas", formázott vászon, ehhez a művészek főleg durva szövésű ponyvákat és zsákvásznakat használnak fel. A szélsőséges, „átjárható" művészeti irányzatok közül a „land-art" és a performance alkalmaz nagy számban ponyvaanyagokat az alkotófolyamatokhoz. Korszakalkotó land art műveket hozott létre Christo (Hriszto Javasev), 1970 és 1972 között feszítette ki 10 méter magas ponyváit 25 méter hosszúságban a Colorado-fennsíkon. Az akcióművészetek, a performance és a happening sokszor hívta segítségül a ponyvát mint az esemény dokumentálására szolgáló eszközt. Magyarországon Hajas Tibor testfestményeit („Élő hús" ciklus) nemcsak fotó- és videofelvételek, hanem maguk a festett vásznak is megőrizték az utókor számára. A ponyva szélsőséges felhasználására példaként szolgáltak a XIX. századi ipari forradalom vívmányai, a repülő szerkezetek vitorlaszárnyai, az automobilok lehajtható impregnált ponyvatetői, a gázmeghajtású léggömbök. A csak „Charles léggömbje"-ként híressé vált találmány speciális papírból és könnyű ponyvából készült. Tissandier léghajója különleges szivar alakján kívül a kormányozhatóságával vívta ki a publikum és a korabeli sajtó csodálatát. Hollandiában a napjainkban is látható ún. „toronymalmok" erőkarjaira kifeszített ponyva gyűjti össze a szelet, ezt a megoldást már az első perzsa szélmalmokon alkalmazták. A harcászat és katonaság területén a ponyvagyártmányok egész sora megtalálható. A legrégebbi és mindmáig legjellemzőbb ponyvaterméket, a sátort az ókorban lenből és kenderből varrták, és viasszal tették esőállóvá. III. Frigyes német-római császár szekértábora egy szekereken mozgó sátorbázis volt, amely lehetővé tette a gyors haladást és az állandó mozgást. Ponyvából készül a katonai ebédlősátor, a „kutyaól", a katonanadrág és -zubbony, a katonasapka, a haditengerészek függőágya, a futárzsák, a málhazsák, a vízhatlan esőkabát. Az esővédő és takaróponyvát, a katonaság mellett, a mezőgazdaság is alkalmazta, mandula és más gyümölcsök szüretelésénél, valamint a kártevők elleni küzdelemben. A tudomány és a technika területén számos speciális ponyva megtalálható: például az esőgyűjtő és olajszűrő ponyvatakarók. A művészet és a szubkultúra kapcsolata szorossá of wagons covered with canvases. Canvas-tops were built the same way by gipsies, American pioneers or Hungarian and Romanian merchants: a metal frame was built over the wooden base and it was covered with canvas. The travelling comedians of the 17th century used their carts as stages, painting the inner sides and applying hanging coulisses. Commedia dell'arte shows used cartlike 'autos', rolling sets, with the scene painted on spread canvases. Baroque and rococo illusionist opera stages used vedutas painted on canvases. Canaletto, the famed landscape painter of the 18th century created lots of gigantic backdrops. Set designs by Baldassare Peruzzi, Gaspare and Carlo Vigarini, Carlo and Ferdinando Galli Bibiena applied moving set elements, painted vedutas as well as Andrea Palladio and Vincenzo Scamozzi-style sculpted space reconstructions. Travelling fun fairs and circuses entertained audiences. An 1880 photo of a Bristol fun fair showed off a central wooden frame with fairytale figures and landscapes painted on canvas. Applied graphics and modern ads have their origin in travelling troupes and fun fairs advertising their programs with live words and painted posters. Today's popular giant posters are painted on canvases and molinos by set decorators and decorative artists. In the 1960s a new abstracted genre appears: 'shaped canvas', using rough canvases and burlap. Of the more extreme trends, land art and performances apply canvases in the creative process. Christo Javacheff created novel land art works in the 1970s, like stretching 30 by 75 foot canvases in Colorado plain. Action art, performances and happenings often used canvases to document the event. In Hungary Tibor Hajas' body paintings ('Live Meat' cycle) were preserved not only on photos and videos but on painted canvases as well. Examples of the extreme use of canvases were canvas wings of flying machines, impregnated folding tops of automobiles and gas-powered balloons. On the first Persian windmills stretched canvases caught the wind, the same way as in Dutch windmills even today. The military also used canvases. The first tents were sewn of flax and hemp, and were made waterproof with wax. The German-Roman Emperor Frederick Ill's cart-based mobile camp made quick moves and constant motion possible. Military canteen tents, dog houses, trousers and