Vajk Éva szerk.: Mesélő Harisnyák, Kiállítási katalógus (Textilmúzeum Alapítvány, Budapest, 2005)

Winter Rozál: A kezdetek

érdekes kötőszék is működött hazánkban. Az egyik a Fonó, Szövő és Hurkolóipari Technikumban Pesten, a másik Hódmezővásárhelyen. A hagyományos magyar viselet a csizma volt egészen a XVIII. századig. Az európai öltözék térhódítása azonban Magyarországon is divatba hozta a kötött harisnya viseletét. Az üzemi körülmények között működő harisnyakészítés technikája még az 1880-as években is csak hírből volt ismeretes hazánkban. Meghonosítása Leichter Benő érdeme. Leichter Benő társával, Jágocsi Péterrel szászországi szakiskolákban és kötőüzemekben tanulmányozta a harisnyák gyártását. Hazatérésük után 1885ben „Első Magyar Szövő- és Kötőgyár Rt" elnevezéssel 24 000 korona alaptőkével részvénytársaságot alapított Vácott. A gyárban induláskor körhurkoló-, körharisnya-, kézi kötő-, varró-, formázó-, bolyhozógépek és festőkádak működtek. Első termékeik a patentharisnyák, vigogne-zoknik, gyermekzokerlik, a hadsereg részére alsóneműk és kesztyűk voltak. 1896-ban Selmecbányán, 1899-ben Kőszegen és Iglón létesítettek új telepeket. 1900-ban már 500 szakembert foglalkoztattak és kiterjedt bedolgozói hálózatban is dolgoztattak. 1900 márciusában jelent meg az első újsághír, hogy Weisz Mór gyáros és nagykereskedő kezdeményezésére egy új kötőgyár létesítését tervezik Gyulán. A részvényjegyzési felhívás július 8-án jelent meg, mely szerint az „Első Gyulai Kötött- és Szövött Iparárú-Gyár" egyelőre 30 évi időtartamra alapíttatik 100 000 korona alaptőkével. A cég alapítói: Weisz Mór, Braun Mór és Czinczár Adolf fakereskedők, Reisner Zsigmond kereskedő és gőzmalom-tulajdonos, Scherer Benedek tanító, Deutsch Jakab és Schwimmer Arnold kereskedők. Tervezett tevékenységük az eredeti iparengedélyi kérvény szerint: „(...) mindennemű nyers vagy kikészített gyapjú, pamut és selyem fonalból gépeken harisnyákat és más lábravalókat, alsó nadrágokat, ingeket és másnemű úgynevezett kötött vagy szövött árukat előállítani, azokat nagyban és kicsinyben elárusítani, továbbá nyers anyagokat saját telepükön kikészíteni, nemkülönben a szakmába vágó ügyleteket saját vagy másnak számlájára is lebonyolítani." knitting machines, circular stocking, manual knitting, sewing, shaping and raising machines as well as dye vats. Their first products were ribbed stockings, vicogne socks, children's socks, underwear for the army, and gloves. They established new factories at Selmecbánya in 1896, and at Kőszeg and lgló in 1899. In 1900 they already employed 500 skilled workers and had an extensive network of outworkers. In March 1900 newspapers wrote that industrialist and merchant Mór Weisz initiated the establishment of a new knitting mill at Gyula. The invitation to underwrite appeared on July 8, saying that the "First Gyula Knitting and Weaving Factory" is to be established for 30 years with 100.000 crowns. The founders were Mór Weisz, Mór Braun and Adolf Czinczár timber-merchants, Zsigmond Reisner merchant and steam mill owner, Benedek Scherer schoolmaster, Jakab Deutsch and Arnold Schwimmer merchants. They were planning to "produce stockings, other footwear, briefs, shirts and other knitwear from wool, cotton and silk, sell them in gross and retail, prepare raw materials, on their own and others' account." Production started on November 17, 1900 with 70 workers and 60 machines. The first of those were solely hand knitting machines. In October the first transmission knitting machines arrived from Chemnitz. At first they were also supported with state subsidies. In 1903, they bought the machines of the Békéscsaba Arnold Schwarz factory employing 50 workers. By 1906, the First Gyula Knitting and Weaving Factory and the First Hungarian Weaving and Knitting Factory of Vác became the two biggest stocking making factories in this country. Exploiting the preferences of the 1907 Industry Backing Bill, favouring textile industry, the Deutsch merchant family of Gyula established the Hubertus Knitting and Weaving Factory at Békéscsaba in 1910. Financed by the Industrial Bank, the Veszprém Knitting and Weaving Factory 14