Vajk Éva szerk.: Textil-és Textilruházati Ipartörténeti Múzeum Évkönyve (XII) 2004 (Budapest, 2004)

Bartolf József-Topor Gyula: Textilmúzeumi digitalizálás és számítógépes múzeumi nyilvántartás a LAPODA múzeumi nyilvántartó rendszerrel

Rugalmas kartonszerkezet vannak a múzeumban. Például a Goldberger-mintakönyvek kötetenként vannak nyilvántartva (önálló leltári szám), de a kollekció szempontjából a bennük foglalt sokszor több száz textilminta a valódi gyűjteményi darab, a nyilvántartás a textilmintákat is önálló kartonokon kezeli, mivel ezekhez egyedi leíró tulajdonságok tartoznak. A textilminták digitalizált képe azonnal látható a nyilvántartó kartonokon. A rendszer sokoldalúságát mutatja, hogy a múzeumi könyvtár, vagy irattár is minden gond nélkül nyilvántartható egy rendszeren belül, annak ellenére, hogy nem egyformák a kartonok. Keresés - kutatás - publikáció Mit ér egy adatbázis, amit csak azért hozunk létre, hogy passzív, nem használt adathalmaz legyen? Szinte semmit. A keresési lehetőségek egész tárháza áll rendelkezésre. A legbonyolultabb eset az, amikor mi magunk vesszük sorra a kartonokat és olvasva talán megtaláljuk a keresett információt. Hosszadalmas, de ez hasonlít a hagyományos papíralapú kartonokra. A legegyszerűbb számítógépes módszer, amikor azt mondjuk a programunknak, hogy egy adott szót keressen meg a kartonokon. Ez a leghosszadalmasabb procedúra, amely sokszor „téves" találatokhoz is vezethet, viszont biztosan megtaláljuk, amit kerestünk. A probléma az, hogy nagy adatbázisban ez még a számítógépnek is sok időbe telhet, mivel ez csak a teljes karton végigolvasásával lehetséges. A gyorsabb és pontosabb adatkinyerés érdekében beállíthatjuk azokat a mezőket, amelyekben keresünk. Ez lényeges sebességnövekedést jelent. Ezeket a szűréseknek nevezett beállításokat akár el is tárolhatjuk, hogy legközelebb mihamarabb megtaláljuk a megfelelő adatokat. Egy másik lehetőséget is felkínál a rendszer, az úgynevezett indexes vagy kulcsszavas kere-