Vajk Éva szerk.: Textil-és Textilruházati Ipartörténeti Múzeum Évkönyve (XII) 2004 (Budapest, 2004)

Surányi Katalin - Szabó Rudolf: Kétszáz éves a Jacquard-gép

12. Verdol-előtét kialakítása A Verdol-osztású lyukszalagot mechanikus gépi lyukasztás esetén is oszloponként (16 lyuk pozíció) lyukasztják a minta patronrajza alapján. Az utóbbi évtizedekben kifejlesztett elektronikus vezérlésű mintalyukasztó rendszer esetén azonban vetüléklaponként lyukasztják. A Verdol-osztású lyukszalagot az elektronikus vezérlésű Jacquard-gépek rohamos elterjedése ellenére, a meglevő gépeken ma is elterjedten alkalmazzák. Az 1800-as évek végén a másik jelentős fejlesztés a nyüstösgépekhez hasonlóan a kétütemű Jacquard-gép működésmód kialakítása (13. kép). Ennek lényege, hogy két késrendszert alkalmazva a kések lengetési sebessége a felére csökkenthető, így lehetővé tették a szövőgép fordulatszámának növelését. A fordulatszám növelésével a Verdol-előtét alkalmazása ellenére a kártyaleolvasási idő nagyon lecsökkent. Emiatt a két kártyáról vezérelt beolvasási-kapcsolási rendszerű Jacquard-gépeket alakították ki (14. kép) [1]. Ennek lényege, hogy a páros és páratlan vetéseket a Jacquard-gép két oldalán elhelyezett kártyákról váltakozva olvasták be. Az 1900-as évek első felében a Jacquard-géppel szembeni elvárásokat, jellemzőket az alábbiakban fogalmazták meg: - kétütemű működésmód, - nyitott szád, - Verdol-előtétes, egy kártyáról vezérelt, ferde szâdâs ' 13. Kétütemű Jacquard-gép vázlata (1890)