Vajk Éva szerk.: Textil-és Textilruházati Ipartörténeti Múzeum Évkönyve (X) 2000 (Budapest, 2000)

Gombocz Eszter: „Alom a selymek orgonáján" Adalékok a Goldberger Gyár 20. századi történetéhez

„A vezető rendelkezzék a szó erejével is" A korábbiakban már idéztem Goldberger Leó számos felszólalását. Végül egyetlen beszédére szeretnék hivatkozni, amely összefoglalja Goldberger Leó valamennyi szempontját. Támogatni a rászorulókat, főleg a tehetségeseket, elébe menni a szélsőjobb térhódításának, megőrizve a konzervatív hagyományokat. A Magyar Országos Levéltárban (MOL) őrzött, ám dátum nélküli, valószínűleg 1935-ben, az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) ülésén az egyesület elnökeként elmondott beszédében mint a Budapesti Evangélikus Gimnázium volt diákja szól a gimnáziumba járó, illetve a már végzett diákok erkölcsi és anyagi támogatása ügyében

13

: „[...] hogy az iskolánkból kikerültek ne bolyongjanak minden irányítás nélkül, hanem lehetőleg megóvassanak a szélsőséges mozgalmakba való bekapcsolódástól és [...] maradjanak meg abban a hazafias szellemben, [...] amelyben ugy a régi időben és felteszem hogy ma is, a gimnáziumban nevelődnek." (2-3) „Véleményem szerint helyes lenne, ha a gimnáziumból kikerülő ifjúság esetleg öreg cserkész csapatokat létesítene. Ha ez már megtörtént volna, ugy helyesnek tartanám, ha egyesületünk e csoportot pénzbeli támogatásban részesítené." (3) Ugyanitt azt is javasolja, hogy a kikerülő, szegény sorsú növendékek számára egy 2-3 szobából álló otthont létesítsenek. Ennek egyik része tanulószoba lenne könyvtárral, másik része klubként működne, ahol felolvasások, vitaestélyek, hangversenyek rendezendők. Az ősök szellemében és mégis a legmodernebbül A Goldb. Sám. F. és Fiai Rt. (az F. betű a cégalapító Ferencre utal) 1945. augusztus 8-án rendkívüli közgyűlést tartott, melyen a Gestapo által elhurcolt és Mauthausenben 1945. május 5-én meghalt dr. Buday-Goldberger Leóra emlékeztek. Az emlékbeszédet a cég elnökének meghitt barátja, Fenyő Miksa tartotta.

14 Fenyő Miksa megindító beszédében „az ellentmondást nehezen tűrő, de okos szóra mindig hajló kényúr" (9), Goldberger Leó egyik kedvenc tőmondatát idézi: „a halál nem program" (8)

b

. Mint láttuk, a világhíres cég vezetője valóban nem ismert legyőzhetetlen helyzetet. Mindig saját erejére, tehetségére próbált hagyatkozni. Fenyő Miksa összegző szavaival: „Minden ember annyit ér, amennyi példát életében adni tudott. Goldberger Leó példát adott. Példát azzal, ahogy kötelességét teljesítette a vállalattal szemben, melyből kitartó munkával, ezer leleménnyel, beható tanulmányokkal - az ősök szellemében és mégis a legmodernebbül - az ország egyik legszebb gyári üzemét fejlesztette... Magyarsága, dacára minden megpróbáltatásának, egybenőtt vele: nem díszruha volt, melyet tetszése szerint vesz föl vagy vétkez le az ember, hanem Nessus-ing [...]."(12) JEGYZETEK 1 A Goldberger-féle Bemberg selyemmel kapcsolatos tudnivalókat Dr. Geszler Ödön: A 200 éves Budaprint PNYV Goldberger Textilművek története. 1784-1984 (Budapest, 1984) című kitűnő könyvéből, valamint az óbudai Textilmúzeum dokumentumaiból merítettem. 2 Egy bedó = egy perc alatt elvégzendő munka. Egy óra alatt 60 bedó teljesítése kötelező. Aki még ennél is többet teljesít, prémiumot kap, amelynek összege azonban lépcsőzetesen csökken. 3 Goldberger Leó soha nem tagadta meg zsidó vallását. A vallási és nemzeti eszme című eszme