Vajk Éva szerk.: Textil-és Textilruházati Ipartörténeti Múzeum Évkönyve (X) 2000 (Budapest, 2000)

Gombocz Eszter: „Alom a selymek orgonáján" Adalékok a Goldberger Gyár 20. századi történetéhez

háremőrök turbánja is selyemből készült 3000 méter kelme felhasználásával. A pünkösdi mintájú Parisette goldechine és a nemes gyöngyfényű, tiszta Bemberg-selyem Josephine csak úgy ragyogott a nézőtéren. Forró sikert aratott a Király Színházban a Tommy és társa című operett bemutatója, ahol a görlök feltűnő ruhái szintén a legújabb Goldberger-Bemberg anyagokból készültek (3. kép). Goldberger Leó irányításával az óbudai textiláruk a világ minden részére eljutottak. A harmincas években a műselyem anyagok kiviteli értéke meghaladta az ország évi borexportjának bevételét. Az érem másik oldala Az érem másik oldaláról tanúskodik a korabeli sajtó néhány cikke. A cég csak 1929-ben 1,7 millió pengőt keresett a Parisette-en, miközben munkásai édeskeveset élvezhettek mindebből. Dr. Geszler Ödön már említett kitűnő monográfiája szerint Óbudán az 1908-as sztrájkhullám után 1956-ig nem tudunk munkásmegmozdulásokról. (Geszler 1984. 133.) Noha a cég az óbudai részlegben is megkísérelte az úgynevezett bedórendszer bevezetését, a nyomó- és kikészítő munkafolyamatok időigényessége miatt el kellett állnia szándékától. Kelenföldön, a gyár fonóüzemében azonban 1930 őszén életbe lépett az említett rendszer, melynek következtében (amint egy napilap 1930. szeptember 24-i számából A Goldberger-Gyár munkauzsorára akarja felhasználni a Bedaux-rendszert címmel értesülhetünk) a fonóüzem munkásainak heti keresete 50 százalékkal csökkent, miközben egy-egy munkásnak kétszer annyi orsó kezelését kellett elvégeznie. A cikk szerint a gyár számára a Bedó-rendszer 75 százalékos munkabér-megtakarítást jelent, hiszen a bérek csökkenésén túl minden második munkás fölöslegessé vált. Emellett 30-35 német Bedaux-mérnök stopperórával a kezében ellenőrzi a munkásokat, és mivel az ellenőrök magyarul nem tudnak, semmiféle útmutatást nem adnak arra nézve, hogy milyen megtakarító mozdulatokkal lehetne nagyobb eredményt elérni. Az említett munkásizzasztó bedórendszer megszerkesztése Bedaux francia származású amerikai mérnök nevéhez fűződik.

2 Mivel e rendszer a reggeli órákban elért egyórai teljesítményre alapozódott, a munkások, főleg a nők többsége nem tudta teljesíteni a normát, s így fizetésük a fönt említett mértékben csökkent. (Aki eddig 41 pengőt keresett, most 21 pengőt teljesített.) Ha új munkást vettek föl, megnézték fogsorát, megkopogtatták, megvizsgálták izmait, vajon elég erősnek bizonyulnak-e. Amikor 1934-ben a bedórendszer továbbfejlesztett változatát is bevezették, a fonók ismételten abbahagyták a munkát. Noha Goldbergerék ezúttal elfogadták a fonodái munkások követelését, a későbbiekben fokozatosan elbocsátották mindazokat, akikről feltételezték, hogy a sztrájkok alkalmával vezető szerepet játszottak, és a munkásokat lázították. 1937-ben, az iparügyi miniszter kezdeményezésére azután megszavazták az elodázhatatlan szociális törvényeket: elrendelték a nyolcórás munkaidőt, s bevezették a fizetett szabadság intézményét, aminek köszönhetően többé nem lehetett korlátlanul dolgoztatni a munkásokat. Goldberger Leó (1878-1945) talmudista szemüvegen keresztül

3 Vajon érzéketlen diktátor volt-e Goldberger Leó? Vagy ellenkezőleg: vallása törvényeihez és őseihez híven jótékonyságot gyakorolt?

4 Az óbudai származású Goldbergerék híresek voltak adakozó kedvükről. Franz Goltberg, aki 1784-ben a kékfestő műhelyt alapította Óbudán, ötezer forintos alapítványt tett, s a család tagjai a nagy árvíz idején, 1838-ban is osztogatták a