Vajk Éva szerk.: Textil-és Textilruházati Ipartörténeti Múzeum Évkönyve (X) 2000 (Budapest, 2000)
Gombocz Eszter: „Alom a selymek orgonáján" Adalékok a Goldberger Gyár 20. századi történetéhez
„A vezető vállaljon közösséget és azonosítsa magát népe sorsával" A második világháborúban figyelmeztették Goldberger Leót: hagyja el Magyarországot. Szerte a világon volt elég pénze, összeköttetése. A hűség, a lankadatlan akaraterő és hit azonban, mint láttuk, ugyanúgy jellemezte őt, mint őseit. (Franz Goltbergnek házát például tűzvész pusztította, s az infláció is szorongatta a családot, mégis mindig talpra tudtak állni.) A vallási és nemzeti eszme című, már említett fogalmazványában Goldberger Leó Jeremiás prófétára hivatkozva 10 a következőket írja: "A zsidó vallásnak tanítása, hogy minden Istentől való és a föld a maga egészében az övé [...]. Es tökéletesen összhangban áll ez a tan a Jeremiás próféta által megírt elvvel: mozdítsátok elő annak a helynek üdvét, ahová titeket helyeztelek és imádkozzatok érte, mert annak üdvében lészen számotokra is boldogság. Ebben a tanításban az isteni ige Jeremiás szózatával kanonizálja a hazafiasságot. Ennek kötelmét minden zsidó ember elismeri [...]." A hazaszeretet mint feltétlen parancs, s az ősöktől tanult kitartás tehát Magyarországhoz szögezte Goldberger Leót. Vallásához és hazájához fűződő hűsége jeleként már az első zsidótörvény elfogadása előtt, 1938. május 20-án, a felsőház bizottsági ülésén felsőházi tagként elmondott felszólalásában mindent elkövet a diszkrimináló törvényjavaslat eltörléséért, amit - joggal - büntetőtörvénynek nevez 11 : „És ez a törvényjavaslat nem is a magyar büntetőkódexben fog helyet kapni, mégis büntetőtörvény [...]. Az ifjúság elhelyezése a gazdasági életben szívügye minden magyar embernek, de ugyanakkor szívügye az is, hogy ez ne történjék a kereszténység legmagasztosabb alapgondolatának, az emberi egyenlőségnek súlyos megsértésével [...]." (3) Majd így folytatja:"[...] a magyar ipar soha nem ismén külön magyar és külön zsidó ipart. Gyártmányainkat »magyar gyártmány « jelzéssel vittük szét büszkén az egész világba [...]." (7) Beszédének befejező részében pedig így fogalmaz: „[...] soha senki sem tud megakadályozni abban, hogy a zsidó vallású magyarság ezt a földet és népet a reménytelen szerelemnél fájdalmasabban és szenvedélyesebb ragaszkodással szeresse." (10) 1940. december 20-án kétségbeesésében ismét tollat ragad 12 : „Lelkiismeretemmel vivott kemény tusák után tudtam csak elszánni magam arra, hogy a készölő harmadik zsidótörvény dolgában Magyarország Kormányzójától kegyes meghallgatásomat kérjem. [...] Ami itt készül, az több mint 600 000 magyar zsidónak, sőt a átértekkel és azok leszármazóival együtt több mint egymillió magyar embernek élet-halál kérdése [...]." (1) A kérelem utolsó mondata: „Ami veszteség e téren el fog következni, az egész magyarság vesztesége lesz." (4) „Nagy baj, ha a népnek nincs megfelelő vezére, de nem kisebb hiba, ha a vezető mindent maga akar elvégezni." A történelem mintha egyre belátóbbá tette volna Goldberger Leót. A zsidótörvények életbelépése után saját vezérigazgatói fizetéséről is lemondott, hogy legalább néhány zsidó munkatársát megtarthassa. A felelősséget a kormányzat ismert személyiségeivel osztotta meg, akik védelmet nyújtottak, s keresztény jellegűvé formálták a vállalatot.
