Vajk Éva szerk.: Textil-és Textilruházati Ipartörténeti Múzeum Évkönyve (IX) 2001 (Budapest, 2001)

Domonkos Ottó: A gyöngyösi kalaposok, 1838

hogy Legény többé O-Aradon ne dolgozzon, még a megveretett három lázítók, minden páltza ütésér 10 nto frt nem vesznek, azon felyül a Tömösvári Legényeknek, fel békélés fejibe 200 frt. fizessenek. Nem akarom vitatni mennyibe lehettek a Mesterek Tömösváron ezen végzéssel egy értelembe, elég hozzá, a végzés írásba foglaltatott, a Tömösvári Legénység a szálló helyen létező Ládájába tétetett - melynek egyik kulcsa az mellett ülő Mesternél volt. - A vándorok által távolabb helyekre talán Levelek által is - a becstelenítés kihirdettetett, s Óarad, az említett summát kénytelen volt ki fizetni és a Legényeknek meg igérni, hogy jövendőre külön gyüllésziket háborgatlanuúl meg hagyandja. A mi csak ugyan úgyislett. Több évek folytak el, hogy így Tömösvár és Oarad közt a béke meg szerződvén, szokás szerint békébe voltak a kétváros kalaposai; a midőn Tömösváron is kiütött, a szüntelen fondorkodó kalapos Legényekbe természeté rögzött baj; s következése becstelenítés lőn, s mint múlthoz Oaradbúl, úgy most Tömösvárbúl, a Legények mind ki takarodtak, s Oaradnak eszébe juta, hogy vicém provice a Tömösváriak baja el hárítására mit se tegyen. A szálló helyeni gyűlléseken szüntelen léttező vándorok, és Levelezések szálló helyrül szálló helyre, oda vitték a dolgot, hogy Tömösvár sem hajulva könnyen a Legénység akaratjára, több évekig becstelennek tartatván, sem Legényt, sem inast nem tarthata. Hasztalan volt a Törvényhatóságánál, Hasztalan a kir. H.S.Tanácsnál fáradozásaik, költségtételeik, csak ugyan a Mestereknek kellett hódolni, hogy Czéhük ismét becsületes legyen. Képzelhetni, hogy több évek el folyása alatt, többször lévén kalapos Legény részint szorultságba, részint jobb érzésbe, s titkon dolgoztak Tömösvárott, de ez kitudódott néha vándor könyveikbe nem is Írattak. Ezek üldözések tárgyai lettek - csak két példát hozok elé - t.i.: Egyik kalapos Legény, ki Tömösvároni munkába léttét semmi módon nem titkolhatá, hogy a Legényi gyűllésbe kerülhetetlenül be következő véres üldöztetésül meg menekedhessen a Dunába ölte magát. Másik ki már több helyen megöklöztetett, Tömösvároni dolgozásának a Legények által kiszabott büntetését több helyen is megadta: jelesen Pesten, Pozsonyba sát. még is végtére Bécsbe katonává lennie és így a Mesterségtűi el búcsúznia kellett. Képzelhetni, mennyi ezeknél kisebb azomba érzékeny esetnek kellett meg történni a Tömösváron való dolgozásér; még végre Tömösvár sem nélkülözhetvén tovább a cselédtartást, csak nem ezer frig bűnhődött. Ezek folytába ha a szálló helyeni gyülekezeteket, jelesen a négy hetit - firwoch - tekintjük, elsőtekintettel is annak el tilalmazása a meg kívántató? mert tudjuk: hogy noha a Czéh által ki jelett Atyamester - beisitzen - jelen van is gyüllésükbe, Neki szavazata csak ajánlólag nem pedig határozólag van; s azitten is divatozó - mit gunst ihr Brüder melly itten annyit tesz, hogy a négy hetek el forgása alatt, a Világ akármelly részibe dolgozott, de most azitt jelenlevők közt léttező akármellyik Legény ellen, vagy akár mellyik mester vagy Czéh ellen az Országba, nincs e valakinek panasza, vagy ki fogása? például: „nem dolgozott e valamelly legény becstelenített - schimpfolt - mesternél két héten felyül? Nem hasogatott e vagy vitt fát a műhelybe? szorúltsága esetébe nem kéredzett e valamelly mesterhez munkába? talán tüzet is rakott, vagy üstbúi ki- és be is hordott vizet? Akármi esetbe nem dolgozott e olcsóbban mint más? megkívánta e a hétközbeni sültet és a meszely bort bizonyos napokon? A vándorokat - fremd - szokás szerint ajándékozta - schenk-e? miről alább sat. sat. Ha aztán az elé számláltakban vagy azoknak valamellyikében, vagy más ki sem gondolható okon valamely Legény bűnösnek itiltethetik, hijjába menti őt az ott ülő Atya mester, hijjába ön magát sokokkal, ha csak a természettül hatalmas karokkal meg nem áldatott - Az iílyent akár mi okon sem bántyák - képtelenül ütik verik, mellyen felyül a meg békélés áldomását is nekie kell meg fizetni. Illy gyüllések nem csak botrányosak, de kárhozatosak is, következés kép századunk szellemével meg nem eggyezhetvén el törlesztetni ajánlom.