Vajk Éva szerk.: Textil-és Textilruházati Ipartörténeti Múzeum Évkönyve (IX) 2001 (Budapest, 2001)

Domonkos Ottó: A gyöngyösi kalaposok, 1838

Domonkos Ottó A GYÖNGYÖSI KALAPOSOK, 1838 Jablonszkv Simon gyöngyösi kalaposmester 1838-ban összefoglalta nézeteit a céhes állapotokról, javaslatokat tett azok megjavítására. 1805-ben született, vándorútra 1825-ben kelt. Ezt 1828-ban fejezte be és még abban az évben október 22-én Gyöngyösön feleségül vette Madik Josephát. Felesége hat gyermeket szült 1828 és 1843 között, öten kisgyermekként haltak meg. István 1832-ben született, felnövekedése után katonának állt, a mesterséget nem tanulta ki, így hát Jablonszky mester keserűsége érthető. Első felesége 1851. novemberében halt meg, de ő már 1852. február 10-én másodszor is nősült, Pásztor Annát vette feleségül. A nagy sietséget semmi sem indokolta, hiszen az egyeden életben maradt fiú is húszéves volt és katonának állt. Ebből a házasságból gyermek nem született, de a háztartás vezetése, esetleg a vásározás, tehát kisegítő munka női kezet igényelt. Mégis úgy véljük, hogy a halálozás után újra nősülni három hónapon belül talán még korai volt. Jablonszky Simon német nyelven kitöltött vándorkönyvet kapott 1824-ben: 20 éves, nőtlen, katolikus vallású; nagy fekete hajat viselt, barna szeme volt, orra szabályos, különös ismertetőjele himlőhelyes arca volt Vándorlása során az ország határait nem lépte át, viszont Erdélyben töltött hosszabb időt. Utvonala: Eszék 24 hét, Paks 9 hét, Kolozsvár 8 hét, Brassó 41 hét, Segesvár 6 hét, Szeben láttamozás, Brassó 38 hét, Szeben láttamozás, Pest 13 hét. Tíz évvel később mint gyöngyösi mester és jegyző írta A Kalaposok álapottya című eszmefuttatást, amelynek felirata A Czéhek; főleg a Kalaposok külön javára. 1838. Tudomásunk Jablonszky Simon kalaposlegény vándorút)a, 1825-1828