Endrei Walter szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 8. 1995 (Budapest, 1995)

Katalin E. Nagy: Das Grundgewebe des ungarischen Krönungsmantels (Eine Gewebeanalyse)

of the coronation of Franz Joseph in 1867, an embroideress named Mrs. Klein repaired the mantle with the help of five other embroideresses for 14 days and lined it with the dark purple taffetta, that can be seen today. Összefoglalás A koronázási palásttá alakított harangkazulát az évszázadok során folyamatosanjavították, ma három sűrűn egymáshoz varrt szövetrétegből áll. A palást hímzést hordozó alapszövete (I. szövetréteg) 2 vetülékes Samit. A kötőlánc 1/2 S sávolyban köt a szövet színoldalán. Az alap zöld, a minta vörös selyem. Készítésének ideje a minta szerkesztése, a képzőművészeti ábrázolások, az analógiák és természetesen a palást ajándékozási dátumának alapján a XI. század első negyede. Az első nagyszabású javítás 1600-1650. között történhetett, a javítás datálását az új alátámasztó mintás selyemszövet adta (II. szövetréteg). Szövéstechnikája Lampaszett, az alap 7 fonalas láncoldalú atlasz, a minta vetülékoldalú sávoly. Láncfonala sötétlila, az egyik vetülék világoszöld, a másik világoslila selyem. A szövet Itáliában készült a XVII. század első harmadában. A második nagyobb javítást 1848 körül végezhették. A két előző szövet alá újabb mintázatlan bordó taftot (III. szövetréteg) helyeztek, melynek hátoldalát sűrűn borítják a javító öltések. A harmadik javításról írásos adatunk van a koronaőrök által felvett leltárból. Ferenc József 1867-es koronázása alkalmából Klein hímzőnő ötödmagával 14 napig javította a palástot, valamint a ma látható lila tafttal bélelte.