Endrei Walter szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 8. 1995 (Budapest, 1995)

Adatközlések - Miszellen - Miscellanies (Walter Endrei): - Hans Dernschwams Beschreibung des Schamelott Verfahrens in Anatolien Das Wanderbuch eines Pester Hutmacherges eilen

wasser aus, seind gestallt wie die muchaier, one wasser, darnach sendt man sy in hochen vermachten, gesturczten kupffren kesseln, dorein legt man in 70 stuk zamlot auff einander vnd geust rein wasser daran, das darüber geht. Vnd lassens also ein tag seiden bis auff den abent, zwischen jeden sturcz ader jedes plat legt man mer ror, wie die in teichen wachsen, domit das wasser darzwischen mag komen. Alsbald man die aus dem kessel genomen, seczt man die gesotten zamlot in 70 stuk alle vnder ein près vnd prest das wasser wol heraus. Man hot auch zuvor die ror alle heraus zogen. Von dem dosigen sieden vnd pressen werden die wasser von sich selbs. Die sturczt man alsdan noch der lenge vnd legt sie zusamen vnd prest sj vnder einer andern pres. So seind si ferttig." In: J. Stieder: Studien zur Fuggergeschichte VII. München 1923. Magyar fordítás „A csemelet (camelot) mint feljebb említvék (?) a fentemlített kecskeszőrből van fonva. Csak görögöket láttunk, akik szőtték, mosták, főzték és moirirozták egy présben . Mielőtt a csemeletet megszövik és fel vannak vetve a (lánc) fonalak, kifeszítik őket (teljes) hosszukban egyik helytől a másikig (tehát nem a szokásos zeg-zugos v. lánc alakban), van egy zsíros kenőcsük, amivel a fonalakat bekenik. Ezekután húzzák fel az esztovátára (szövőszékre) és megszövik, utána szappannal folyóvízben kimossák (mármint a kész szövetet), olyan mint a muhar (mukajer forma is előfordul), víz (tehát a moiréra jellemző fa v. vízrajzolat) nélkül, ezután magas, zárt, leborított rézkatlanokba teszik őket, melyekbe 70 vég csemeletet raknak egymásra és tiszta vizet öntenek reá amelv elmegy felette (elfedi). így egy napig forrni hagyják, estig, minden réteg közé nádat raktak, amilyen a tavakban nő, hogy a víz áthaladhasson. Mihelyt kivették őket a katlanból, a főzött csemeletet, a 70 véget mindegy prés alá helyzik és kinyomák belőle a vizet. A nádat már korábban mind kihúzták. A főzéstől

3 és préseléstől maguktól alakulnak ki a víz (moré) csíkok. Hosszában összerakják és egy másik prés alá viszik őket. Ezzel készen vannak." A moirirozást régen "wassern"-nek mondták, az 1660. évi Vectigal "gewassert Schamloth"-ot említ. A magyarok habosnak nevezték 2 Sturcz, platt: nyilván csak könyvalakban helyezkedhettek el, különben 2-3000 réteg nád esetén 20 m-es zárt edények kellettek volna Nem tudom mi a "dosigen". Dasigen = itteni.