Oszetzky Gábor: Textilipari Múzeum Évkönyve 7. 1990 (Budapest, 1990)

Adatközlés

ADATKÖZLÉS A textil- és ruházati terminológia első magyar nyelvű adatai Az oxfordi Bodleian-könyvtár egyik, 1224 és 1235 között glosszákkal ellátott tankönyve (Petrus Comestor História Scolastica, Lyell 70) tizenegy magyar szót őrzött meg. E körülményből bizonyos, hogy a kézirat vagy magyar eredetű, vagy Magyarországon használták. A szavak közül háromnak szakmánk körébe vágó jelentése van. Ez a három - a latin környezetével együtt - így hangzik: 1. id est quibusdam spericis retinnaculus quibus ora vestium constriugi soient, quod in hungarico dicitur gumb" „bizonyos gömb alakú kis kapcsokkal (fogták össze), amilyenekkel a ruhák szegélyét szokás összefogni s amit magyarul gombnak mondanak." 2. „Hic ponit magister latinum... extortum a gallico illo sai... quod in hungarico saiat, vei quod magis credo extortum ab illo gallico sagre..." „A mester itt latin kifejezést használ, melyet a francia sai, illetve sagre szóból csavart ki és a magyarban saiat (jelent)". 3. „et expandit super faciem... stragulum quod dicitur in hungarico seegu; delicaciores pauperes soient habere ad cooperiendum scannum." „és arcára pokrócot borított, amit magyarul seegu-nak neveznek; a kényesebb szegények szokták azzal a padot (zsámolyt) leteríteni." Az első a gomb legkorábbi köznévi előfordulása, a második a sája (sávoly kötésű gyapjúszövet) tárgyesetét őrizte meg, a harmadik, mely pokrócon kívül terítőt takarót sőt szőnyeget is jelenthet esetleg szeg igénkkel (beszegett szövetdarab) hozható kapcsolatba. A tisztán latin nyelvű szövegben is akad magyar vonatkozású textilutalás ( „sicut braccas soient homines per hungariam" vagyis „amilyen nadrágot a magyarok szoktak hordani"). Irodalom: Magyar Nyelv LXXVTI 372-6. 1. Magyar Könyvszemle 1986/2-3. 122. 1. (Közli: Endrei Walter.)